Az adóbevallás az adózó kötelezettsége, az adó megállapítása érdekében. A bevallási kötelezettség tehát adókötelezettség, amennyiben nem tesz eleget az adózó, szankciókkal kell szembenéznie. A cikkben a késedelmes bevallás témáját járjuk körül.

Bevallási nyomtatvány

Az adózásra kötelezett személynek nyomtatványon kell az adóbevallást elkészítenie, és amennyiben nem a megfelelő nyomtatványt választja, nem tesz eleget a kötelezettségének. Vannak adóbevallások, amelyeket elektronikusan kell megtenni, erről az Art. rendelkezik. Egy elektronikusan beadandó bevallás papíralapú elkészítésével szintén nem tesz eleget az adózó a kötelezettségének.

Késedelmes bevallás = határidő elmulasztása

Az Art. tartalmazza:

  • a NAV-hoz és a vámhatósághoz benyújtandó,
  • a külföldi személyeknek előírt
  • és a naptári évtől eltérő üzleti évet választók számára kiírt

adóbevallási határidőket.

A havi adó és társadalombiztosítási kötelezettségekről elektronikusan kell bevallást készíteni a tárgy hót követő hó 12. napjáig a munkáltatóknak, kifizetőknek, állami foglalkoztatási szerveknek, a kiegészítő tevékenységet nem folytató egyéni vállalkozóknak, az egyházaknak, a szakképzésben tanulót foglalkoztató adózóknak.

A helyi adókra külön tartalmaz a határidőket az Art. Főszabályként éves bevallást ír elő, az SZJA esetében például a követő év május 20-a a határidő.

Amennyiben a határidő napján a munka szünetel a hatóságnál, a határidő a legközelebbi munkanap lesz.

Késedelmesen beadott adóbevallás

Az adóbevallás akkor késedelmes, ha nem a határidőig adták be, de még a hatóság felszólítása vagy ellenőrzése előtt.

A szankciókat az Art. határozza meg, magánszemélyeket 200 ezer forintig, más adózókat félmillió forintig büntethetnek. Ha hibás a bevallás, akkor 20 ezer illetve 100 ezer forint a bírság maximális összege. Amennyiben késedelmesen és hibásan adnak be egy bevallást, akkor a késedelemért lehet csak szankciót alkalmazni.

Az adóhatóság mérlegelési lehetősége

Az adóhatóság a késedelmesen beadott adóbevallás bírságának kiszabásakor mérlegel:

  • a jogellenes magatartás súlyát
  • a gyakoriságot
  • azt, hogy az adózó részéről mennyire volt elvárhatóan körültekintő az eljárás
  • hogy mikor fizette meg az adót az adózó.

Akár el is tekinthetnek bírság kiszabásától.

Az elévülési idő

Az adó megállapításához való jog elévül annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év múlva, amelyre az adóbevallás vonatkozott (volna). Fél évvel meghosszabbodik az elévülési idő, ha a bevallás késedelmes benyújtásakor az adómegállapításhoz való jog kevesebb mint fél év múlva évülne el.

Az adóbevallás pótlólagos benyújtásának tehát az elévülés a végső határideje, korlátja.

Adótanácsadó tippünk: ha a bevallást késedelmesen teljesíti az adózó, de még adóellenőrzés előtt, nem dőlhet hátra nyugodtan, hisz nem illetik meg olyan kedvezmények, amelyeket az időben bevallók igénybe vehetnek. Például a 150 ezer forintot meg nem haladó SZJA- kötelezettséget pótlékmentes részletfizetéssel teljesítheti 6 hónapon keresztül az, aki a határidőig beadta bevallását. Aki késett, az nem élhet ezzel a lehetőséggel.