Az adóhatóság egy tájékoztató anyaggal állt elő néhány hete, amelyben a bírságolási gyakorlat hátteréről ír. A dokumentum célja, hogy a vállalkozások  tájékozódhassanak a NAV által alkalmazott elvekről: mikor, milyen mértékben, milyen szempontok mérlegelése alapján szabnak ki adóbírságot, mulasztási bírságot. Az Eu-Tax Consulting szegedi adótanácsadó iroda is fontosnak tart néhány elemet kiemelni az írásból.

Adóbírság kiszabására adóhiány megállapítása, jogosulatlanul igénybevett támogatás, adó-visszaigénylés, vagy adó-visszatérítés esetén kerül sor. A bírság alapja az az összeg, amely nem a jogszabályoknak megfelelően került visszaigénylésre, visszatérítésre, illetve támogatásként felvették, vagy az esedékesség időpontjáig nem fizették meg (adóhiány). Mértéke maximum az összeg 50%-a lehet, de ha például bizonylatok hamisítására derül fény, 200%-ra emelhető a bírság összege. Ha a hamisítás ez év januárja előtt történt, maximum 75%-os lehet a bírság. Mérsékelheti vagy mellőzheti a bírság kiszabását az adóhatóság, ha az adózó vagy képviselője az adott helyzetben elvárható körültekintéssel járt el, azonban ha az előbb említett hamisítást vagy más egyéb jogszabálysértő „csalást” állapítanak meg, akkor sem hivatalból, sem kérelemre indított eljárással nem lehet a 200%-os mértékű bírságot enyhíteni.

Az adóhatóság nem kívánja azonnal bírsággal büntetni azokat, akik az elmúlt három évben határidőben teljesítettek minden adókötelezettséget. Először felszólítást küldhetnek, azonban ez nem kötelessége az adóhatóságnak minden esetben Elsősorban az önkéntes kötelezettség-teljesítés érdekében élnek ilyen eszközzel, amely nemcsak postai küldeményként küldött felszólító levél lehet, hanem telefonos értesítés is. A mulasztási bírság mértéke első esetben20-30%-a a maximálisan kiszabható összegnek, 50-75 %-ra emelkedik második esetben és a harmadik alkalommal éri el a maximális összeget. Kiszabhatják már első esetben is a legnagyobb összeget, ha a költségvetés érdekeit különösen sértő esetről van szó, vagy az adóelkerülés legközvetlenebb módja valósul meg. Ilyen eset például a be nem jelentett foglalkoztatás vagy a nyugtaadási kötelezettség elmulasztása. Azt, hogy miért a lehetséges maximumot szabta ki a hatóság, a határozatában mindig részletesen indokolja. Szegedi adótanácsadó irodánk fontosnak tartja megjegyezni, hogy mindez csak sorvezető az adóhatóság működésének megértéséhez, nem jogszabály, nem kötelező érvényű az alkalmazása.

Az adózó javára és terhére értékelhető körülmények egyaránt lényegesek egy-egy eset minősítésénél. Az elvárhatóságot másképpen ítéli meg például a NAV magánszemély (egyéni vállalkozó) és társaság esetén, de a szakképzettség szintén mérvadó lehet az elvárás definiálásakor: egy könyvelőcég más elbírálás alá eshet egy szabálytalanság elkövetésekor, mint egy kisiparos.

Mérlegeléskor nem értékelhető az adózó javára néhány olyan magatartásforma, amely alapvető követelmény a jogszabályok betartása érdekében, például az ellenőrzés során tanúsított együttműködés vagy a bevallási, befizetési kötelezettségek határidőben történő teljesítése. Az adózó javára értékelhető azonban például az, ha az adózó adózási gyakorlattal nem rendelkezik, vagy ha hasonló mulasztás miatt még nem szankcionálták.

Könyvelés, adótanácsadás, képviselet adóhatósági ellenőrzéskor: Eu-Tax Consulting Szeged