A társasház által megszerzett jövedelmek után a személyi jövedelemadó előírásai szerint történik az adófizetés, akkor is ha magánszemély tagja egyáltalán nincs a társasháznak. Az adófizetés alapja a könyvelés, amelyben minden bevételt szerepeltetni kell. A legfontosabb tudnivalókat gyűjtöttük össze a cikkben.

A társasházakra jellemző, hogy

  • vannak egyéni tulajdonban lévő részei,
  • vannak közös tulajdonban lévő részei,
  • lakói tagjai egy társulásnak, amely részben jogalanyisággal rendelkezik, részben viszont nem.

A társasház legfőbb döntéshozó szerve a közgyűlés, ebben minden tulajdonostársnak lehetősége van részt venni. Az ügyintézés a közös képviselő vagy egy intézőbizottság feladata. Ahol több mint 25 lakás van, ott kötelező számvizsgáló bizottságot választani.  A szervezeti-működési szabályzat tartalmazza a társasház szerveit, azok jogait, kötelezettségeit, valamint a közös költséggel kapcsolatos szabályokat. Az ügyintéző szerv vagy a közös képviselő minden évben készít egy költségvetési javaslatot, valamint később a számviteli szabályoknak megfelelően egy éves elszámolást. A gazdálkodást a számvizsgáló bizottság ellenőrzi, ennek hiányában regisztrált mérlegképes könyvelő.

A társasháznak keletkezhet adófizetési kötelezettsége (adófizetés),

ha például

  • hasznosítja a közös tulajdont
  • munkabért fizet
  • megbízási díjat fizet
  • tiszteletdíjat fizet.

Az adófizetési kötelezettség keletkezése után legkésőbb 15 nappal be kell jelentenie ezt a területileg illetékes első fokú állami adóhatósághoz. A társasháznak csakis az SZJA –trv. adóalanyaként keletkezik adófizetési kötelezettsége, a közös név alatt szerzett jövedelem után.

Jövedelem számítása

A bevételből le kell vonni a közös költségre vagy felújításra befizetett összegeket, és a közvetített szolgáltatásként továbbszámlázott ellenértéket valamint azokat az egyéb tételeket, melyeket az SZJA-trv. szerint nem kell a jövedelem számításánál figyelembe venni (pl. kártérítés, hitel). Ezen levonások után keletkező bevétel lesz a jövedelem, amelyet 16% SZJA terhel.

Ha az adózott jövedelmet felosztják a tulajdonosok között, akkor adófizetési kötelezettsége már nem keletkezik a tulajdonosoknak. Ha a társasház bevétele kifizetőtől jön, akkor a társasháznak fizetett összegből a 16%ot már a kifizető levonja, és befizeti, valamint erről igazolást is ad a társasháznak.

Ha nem kifizetőtől származik a bevétel, akkor az adófizetési kötelezettséget a társasháznak kell rendezni, negyedévente befizetni.

Külön adózó jövedelem például

  • az ingó és ingatlan vagyon eladásából,
  • a kamatból, osztalékból, árfolyamnyereségből,
  • a tőkepiaci ügyletekből,
  • a kamatkedvezményből

származó bevétel, amelyek esetében úgy keletkezik adófizetési kötelezettsége a társasháznak, mintha a jövedelem megszerzője magánszemély lenne. Az adó 16%, és az adófizetési kötelezettség általában már a kifizető szintjén rendeződik.

A társasház akkor lesz ÁFA-alany,

ha a tulajdonostársak közössége az ÁFA-trv. szerinti gazdasági tevékenységet végez, és ez a tevékenység a közös tulajdonban és használatban lévő ingatlanra, mint ellenérték fejében hasznosítandó dologra irányul. Olyan gazdasági tevékenységet kell végezniük, amely rendszeres, üzletszerű, ellenérték elérésére irányul, és független formában végzik (nem munkaviszonyban).

Az adóalanyisághoz kapcsolódó jogokat, kötelezettségeket a kijelölt képviselő révén gyakorolja a közösség, ha nincs kijelölt képviselő, akkor a legnagyobb tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonos, ha ilyen sincs, akkor az adóhatóság jelöl ki egy személyt a közösségből.

Jellemzően akkor végez a társasház az ÁFA-trv. hatálya alá tartozó ügyletet, amikor bérbe ad, egy közösségen kívüli személynek, vagy kifelé szolgáltatást nyújt, illetve ha a közös tulajdon üzletszerű értékesítését végzi kifelé. A leggyakrabban végzett, az ÁFA-trv. hatálya alá tartozó ügyletek – speciális jellegüknél fogva – mentesek az ÁFA fizetési kötelezettség alól.

A tulajdonostársak dönthetnek az adókötelessé tételről is.