Az Mt. szerint állásidő az az idő, amikor nem tesz eleget a foglalkoztató a foglalkoztatási kötelezettségének a beosztás szerinti munkaidőben, illetve nem tud annak eleget tenni. A cikkben a munkáltató állásidőre járó bérfizetési kötelezettségének szabályait járjuk körbe, a hozzá kapcsolódó fogalom-meghatározásokkal együtt.

Bér és bérpótlék – állásidő alatt

Az állásidőre a bérszámfejtés alapbért, illetve ha a munkaidő-beosztás szerint bérpótlékra is jogosult lett volna a dolgozó, akkor bérpótlékot is számol. Ez alól akkor mentesül, ha elháríthatatlan külső ok idézte elő a leállást, az állásidőt.

Mivel a foglalkoztatási kockázat a foglalkoztatót terheli, ezért ki kell fizetni a munkabért akkor is, ha (saját érdekkörében felmerült ok miatt) nem tud munkát adni a dolgozónak.

Az állásidő nem díjazható, ha a dolgozó miatt nem történik munkavégzés. Például a keresőképtelenség esete ilyen, ebben az esetben táppénz illeti meg a munkavállalót. Ha azonban állásidő alatt válik keresőképtelenné a dolgozó, akkor nem utasíthatják el a táppénz iránti igényét arra hivatkozva, hogy nincs munkavégzési kötelezettsége.

Munkaidő-beosztás

A dolgozó beosztását 7 nappal korábban és minimum 1 hetes időtartamra köteles közölni a munkáltató. Ha ez nem történik meg, akkor újra az utolsó kiadott beosztás lesz az érvényes. Olyan eset, hogy nincs munkaidő-beosztása a dolgozónak, az előbb említett szabályozás szerint nem létezhet.

Elháríthatatlan külső ok

Az állásidőre járó kereset mérlegelésénél elháríthatatlan külső oknak az az eset számít, amire nincs a foglalkoztatónak se közvetlen, se közvetett ráhatása, valamint a tudomány és a technika adott szintje mellett nem elhárítható. A természeti katasztrófák ide tartoznak például. Azonban ha a munkáltató megrendelője visszamondja az aktuális rendelését, és emiatt nem kell a dolgozóknak munkát végezni, akkor az nem számít elháríthatatlan külső oknak. Tehát ennek kockázatát a foglalkoztató viseli.

Fontos még az ok elháríthatatlanságát is vizsgálni. A munkáltatónak úgy kell egy-egy helyzetben döntést hoznia, ahogyan az elvárható. Tehát ha az ok külső ugyan, de megfelelő gondossággal el lehetett volna kerülni, akkor nem mentesülhet az alapbér és a bérpótlék megfizetése alól az állásidő alatt sem.

Sztrájk

A sztrájk nem minősül a munkáltatón kívüli külső oknak. Ugyanis a vállalkozásnak befolyása lehet a sztrájk menetére, eredményére, akár közvetve vagy akár közvetlenül. Ez főleg akkor igaz, ha a dolgozókkal vagy azok érdek-képviseleti szervével szemben kerül sor a sztrájkra.

Más eset az, amikor a sztrájk a munkáltatón kívül álló személyek miatt következik be. Ez ugyanis már külső oknak számíthat az állásidő okának vizsgálatakor, és mentesülhet a foglalkoztató a bérfizetés alól. Ilyen eset például, ha más iparág sztrájkja miatt nem tud a foglalkoztató alapanyagot beszerezni, de mindemellett az általában elvárható gondos magatartással járt el.