1964-ben a londoni tőzsdén jelent meg az a pecsétilleték nevű adónem, amelyet a részvényvásárlók fizettek azért, hogy a vásárlást igazoló okiratot lebélyegezzék, és amely illetéket a tranzakciós adónemek ősének tekintenek. Később több jeles közgazdász is javasolta műveiben az adó új formáit, de még akkor sem az állampolgárok folyószámla-forgalmára, hanem értékpapír- és valutaügyletekre. Találhatunk is követő országokat: értékpapír forgalomhoz kötötten létezik ilyen jellegű adóztatás pl. Lengyelországban, Nagy-Britanniában, az Egyesült Államokban. A gazdasági válság keltette fel a kormányok érdeklődését újra, egyes vezető közgazdászok szerint „vezekeltetni” kell a válságért felelős pénzügyi szolgáltatókat, és erre a tranzakciós adó alkalmas. Tavaly szeptemberben az Európai Bizottság is előállt egy javaslattal, amely bár csak a pénzügyi intézmények közötti értékpapír-forgalmat adóztatná, egyelőre nem került elfogadásra.
A magyar terv sem újdonságértékű: a lakosság ilyen jellegű adóztatására volt már példa Ausztráliában, Argentínában és Brazíliában, de a nálunk most bevezetni kívánt adónemet mára már a többi országban meg is szűntették, legutóbb Brazíliában, 5 éve. Az adóztatás érintené a lakossági készpénzfelvételt, banki átutalásokat is, a jelenlegi álláspont szerint maximum egy ezrelék mértékben. Számítások olvashatóak arról, hogy várhatóan 1.200.000 – 1.300.000 milliárd forint lenne az egy ezrelék alapjául szolgáló forgalom.
Szegedi adótanácsadó irodánk ma úgy látja, leginkább a lakosságot és a kisvállalkozókat sújtja az adó bevezetése, hiszen az ő kiadásaik között sokkal nagyobb arányban szerepelnek a banki kiadások, mint egy nagyvállalat esetében. Igaz, a tervek szerint a kötelezettség a bankokat terhelné, de az áthárítható lenne az ügyfeleikre, amely lehetőséggel élni is fognak, hasonlóan a biztosítókhoz a baleseti adó kapcsán. Szintén a lakosság és a kisvállalkozói réteg az, amely leginkább el tud mozdulni majd a készpénzhasználat felé, és ez nem kedvez a fekete- és szürkegazdaság kifehérítésének. Az ilyen jellegű kisadók bonyolultabbá és sokoldalúbbá teszik az adórendszert, és inkább teret nyitnak az ügyeskedésnek, kiskapuknak.
Az Eu-Tax Consulting várakozása szerint amennyiben a 3 %-os hiánycélt 2012-ben tarthatónak ítélik meg, úgy csak jövő évben számíthatunk az új adóra, ezt valószínűsíti az is, hogy új adónemet év közben ritkán vezetnek be, illetve az, hogy a jövőre feleződő bankadót talán ezzel szeretné az állam kiegészíteni.
Könyvelés, adótanácsadás, további információk, pénzügyi tanácsadás ügyfeleink megrendelésére: Eu-Tax Consulting, Szeged
