Akkor jelentkezik a vállalkozás életében elengedett követelés, ha a cég saját döntése vagy egy kétoldalú megállapodás alapján elengedi jogos követelését. A követeléseket addig kell, hogy tartalmazza a könyvelés, amíg azokat nem rendezték. A követelések rendezése történhet úgy, hogy kifizetik azokat, vagy amennyiben nem lehet behajtani, leírják. A rendezésnek az is egy módja, ha elengedik a követelést.

Van úgy, hogy jobb lemondani a követelésről

Az elengedett követelést meg kell különböztetni a behajthatatlan követeléstől. Behajthatatlan akkor lesz a követelés, ha a vállalkozás minden jogszerű lépése ellenére nem fog befolyni a pénz hozzá. Elengedni egy követelést viszont nem csak azért lehet, mert annak bizonytalan a befolyása, hanem állhat mögötte egyéb gazdasági érdek is. Gyakran találkozni a jelenséggel kapcsolt vállalkozások között.

 Egymástól független vállalkozások között akkor találkozhatunk például kényszerből elengedett követeléssel, ha feltételezhető, hogy a nehéz helyzetbe került adós így legalább a tartozás egy részét-az el nem engedett részt- rendezni tudja majd.

Rendkívüli ráfordítás

Az elengedett követelés könyv szerinti értékét rendkívüli ráfordításként kell elszámolni. Az elengedett követelés éves összege növeli az adózás előtti eredményt, kivéve, ha

  • ha magánszemély javára történik a követelés elengedése
  • ha külföldi személlyel vagy nem magánszemély belföldi személlyel szemben fennálló követelést engednek el, és nincs kapcsolt vállalkozási viszony a felek között.

Elengedett követelés az adós szemszögéből

Az adós fél bevételként mutatja ki a könyvelésében az elengedett követelést. Ez a bevétel a társasági adó alapja lesz, azaz ezzel az összeggel nem csökkentheti a vállalkozás az adózás előtti eredményét.

Ha magánszemély az adós, akkor szintén bevételt jelent számára az így megszűnt tartozás összege, és az összevont adóalapba tartozó egyéb jövedelemként kell kimutatnia.

Az elengedett tartozás után 27% EHO-t kell fizetni, amelyet a kifizető teljesít, vagy ennek hiányában a magánszemélynek kell befizetnie.

A kifizető nem tud adóelőleget levonni az így keletkezett bevételből, hisz nem történik tényleges pénzkifizetés, ezért az szja- előleget magának a magánszemélynek kell megállapítani és befizetnie a követő negyedév 12. napjáig. Az éves adóbevallásában ezt szerepeltetnie kell.

Adómentes esetek

Vannak adómentes esetek a magánszemélyek esetében, ezek felsorolásától most eltekintünk, csak néhány –gyakrabban előforduló – esetet sorolnánk fel:

  • lakáscélú hitel jogszabály alapján elengedett része,
  • hitelintézet, pénzügyi vállalkozás, befektetési szolgáltató által elengedett követelés, maximum 20 ezer forintig, ha ezzel az adós felé teljesen megszűnik a követelés,
  • fogyasztóvédelemről szóló trv-ben meghatározott közüzemi szolgáltató által elengedett követelés, ha az adós háztartásában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum összegének kétszeresét.