A családi gazdaság fogalmát a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. trv. szövegében találjuk. Eszerint gazdálkodó család tagja a családi gazdálkodó, házastársa vagy élettársa, kiskorú gyermeke és unokája, valamint a család tagjaként bejelentkezett nagykorú gyermek, szülő, nagyszülő, testvér. Gyermekek közé a mostoha gyermek, az örökbefogadott és a nevelt gyermek is beletartozik. Családi gazdaságot a családi kötelekben együtt dolgozók alapíthatnak. A tagok közösen művelik a termőföldet, és a javak elosztásának módját szerződésbe foglalják.

A családi gazdaságot nyilvántartásba kell venni, a gazdálkodó család tagjainak közös kérelmének beadásával.

Családi gazdaság nyilvántartásba vétele

A nyilvántartásba bejegyeztető az lehet, aki élethivatásszerűen folytatja a mezőgazdasági ill. mg-i és kiegészítő tevékenységet, rendelkezik mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú végzettséggel. Ha nincs végzettsége, akkor helyette igazolhatja, hogy 3 éve már folytatja a mezőgazdasági, ill.mg-i és kiegészítő tevékenységet, és ebből árbevétele származott. Szükséges még, hogy legalább 3 éve az állandó lakóhelye a családi gazdaság központjaként is megjelölt településen legyen.

Családtagok lakóhelye

A fentiekből is kiolvasható, hogy a tagok esetében nem fontos, hogy a családi gazdaság központjaként megjelölt településen legyen az állandó lakóhelyük, ez csak a családi gazdaság vezetőjénél elvárás.

Iparűzési adó

A helyi adózás szempontjából lényeges, hogy hol van a családi gazdaság központja. Iparűzési adót azon a településen kell megfizetni, ahol a családi gazdaság központja van. Ha családtagnak máshol van az állandó lakóhelye, akkor ott csak akkor szükséges megfizetni az iparűzési adót, ha azon a településen ténylegesen folytat iparűzési tevékenységet a családi gazdaság.

Külön-külön kell eleget tenni az iparűzésiadó-kötelezettségüknek a közös őstermelői tevékenységet folytató családtagoknak, akik a családi gazdaság tagjai. Egyenként kötelesek teljesíteni az önkormányzati adóhatóság felé a bejelentkezési, bevallás-benyújtási, adófizetési kötelezettségüket.

Ha egy tag kilép a családi gazdaságból, és nem folytatja önállóan sem a továbbiakban az őstermelői tevékenységét, akkor a kilépés napját követő 30. napig soron kívül be kell adnia az iparűzésiadó-bevallást.

Biztosítási jogviszony

A gazdaság tagjára ugyanaz érvényes biztosítási jogviszony szempontjából, mint az őstermelői tevékenységet folytató személyre. Akkor lesz biztosítási jogviszonya, ha

  • a nyugdíjkorhatárig hátralévő időben az általa még megszerezhető és a már megszerzett szolgálati idő együtt legalább 20 év,
  • már nem kiskorú, de még nem is nyugdíjas,
  • nincs olyan más jogviszonya, pl. munkaviszony vagy egyéni v. társas vállalkozói jogviszony, amely alapján megállapítható a biztosítási kötelezettsége.

Ha például munkaviszony mellett folytatja az őstermelői tevékenységet a családi gazdaság vezetője, akkor ebben a minőségben nem biztosított, nincs járulékfizetési kötelezettsége sem. Ehofizetési kötelezettsége viszont őstermelőként van: 22 % ehot kell a teljes őstermelői jövedelméből fizetnie.