4.2.1. Elszámolásának lehetőségei
A saját tulajdonában lévő személygépkocsi hivatalos célú használatáért a magánszemély költségtérítést kaphat.
A költségtérítés címén a magánszemély részére egyrészt az üzemanyagköltséget, másrészt a fenntartási költséget kell megtéríteni.
- Az üzemanyagköltség megtérítéséhez kétféle üzemanyagárat lehet alkalmazni:
§ Vagy az APEH által havonta közzétett ár,
§ Vagy a számlák szerinti üzemanyagár vehető figyelembe a költségelszámolás során.
- A személygépkocsi fenntartásával, javításával és felújításával kapcsolatos költségek megtéríthetők
§ 9 Ft/km-es átalánydíjas áron, vagy
§ Egyéb költség számlák alapján, az útnyilvántartás szerinti arányban számolható el. Ebben az esetben értékcsökkenési leírás címén elszámolható továbbá az éves összes bevétel 1 százaléka, de legfeljebb a személygépkocsi beszerzési árának 10 százaléka egy alkalommal, a használatbavétel évében.
Mindkét esetben elkerülhetetlen az útnyilvántartás készítése.
Az útnyilvántartásban fel kell tüntetni a gépjármű típusát, forgalmi rendszámát és az üzemanyagnormát, és mindazokat az adatokat, amelyek a költségelszámoláshoz szükségesek. A legfontosabb ezek közül a hivatalos céllal megtett kilométerek száma. A gépjárművel kapcsolatos költségek üzemanyagköltségből és fenntartási, javítási, felújítási költségekből állnak. Az üzemanyag-felhasználás költségét az útnyilvántartásban szereplő üzleti (hivatalos) célból megtett kilométerek alapján a kormányrendeletben meghatározott fogyasztási normák figyelembevételével lehet elszámolni. A kormányrendelet egyrészt gépkocsitípusonként, másrészt a gépkocsi lökettérfogata szerint határozza meg a fogyasztási normát. A magánszemély választhat a kétféle fogyasztási norma közül. Egy adóéven belül azonban vagy az egyik, vagy a másik mértéket lehet alkalmazni, a kétféle fogyasztási normát vegyesen nem.
A magánszemélynek választási lehetősége van a két költség elszámolási módszer között. Választása azonban egész évre és valamennyi általa használt személygépjárműre vonatkozik. A két módszert egy adóéven belül vegyesen nem lehet alkalmazni.
Az autópálya-matrica juttatása esetén a magánszemély saját (vagy bérlet, kölcsönvett) személygépkocsijának hivatali, üzleti használata mellett is keletkezik adókötelezettség. Ekkor a matrica érvényességi időszakában a hivatali, üzleti használat díjköteles útszakaszokra vonatkozó, útnyilvántartással alátámasztott tételes kimutatása alapján a matrica árának a magáncélú használattal arányos része utána kifizetőt terheli az adókötelezettség. Az adó mértéke a természetbeni juttatásokra vonatkozó rendelkezések szerinti 54%.
Ha a magáncélú használatot az érvényességi időn belül nem lehet meghatározni vagy a magánszemély az ezzel járó nyilvántartást nem vezeti, a kifizető választhatja, hogy az említett kötelezettségeket a matrica árának 50 százalékos adóalap választásáról.
A cégautóhoz megvett matricára mindez nem vonatkozik, mert a törvény kimondja, hogy a cégautóadó megfizetése, illetve a magáncélú használat megtérítése az úthasználat és a cégautóval összefüggő más kiadások tekintetében is rendezi a magánhasználat miatti adókötelezettséget (az egyéni vállalkozó esetében is).