Ha felszámolási eljárás indul a cég ellen, ahol a munkavállaló dolgozik, akkor fontos, hogy tisztában legyen jogaival és azzal, hogyan tud azokkal élni. A vezető állású dolgozóknak pedig érdemes tisztában lenni a bérkifizetésüket érintő korlátozásokkal.

Felszámolási eljárás

Az eljárást megindíthatja a hitelező, a cégbíróság, egy büntetőügyben eljáró bíróság vagy a végelszámoló. Az eljárás nem peres eljárások közé tartozik, az adós cég székhelye szerinti törvényszék hatáskörébe. Célja, hogy az adós cég jogutód nélküli megszüntetése esetén a hitelezők és az alkalmazottak követelései kifizetésre kerüljenek. Abban különbözik a csődeljárástól, hogy annál az a cél, hogy miután egyezséget kötött a cég a hitelezőivel, tovább tudjon működni.

Meddig nyújthatja be a munkavállaló a követelését?

A felszámolási eljárás első lépése, hogy miután jogerős lesz a végzés, közzéteszik azt a Cégközlönyben. A hitelezőknek innentől számítva 40 napjuk van, hogy a felszámoló felé jelezzék a követeléseiket. Ha esetleg korábban már hatósági, bírósági eljárást indítottak a követelés érvényesítése érdekében, akkor is szükséges a bejelentés. A munkavállalókra ugyanezen 40 nap érvényes.

Ha elmulasztja a hitelező ezt a 40 napos lehetőséget, akkor van még 140 napja – összesen tehát a felszámolási eljárás megkezdésétől számítva 180 – hogy megtegye azt. Azonban ezek a követelések –  bár nyilvántartásba kerülnek, de  – csak akkor lesznek kiegyenlítve, ha a 40 napon belül bejelentettek után is lesz még rá lehetőség.

A bejelentett követelések esetében a munkavállalói munkabér és bérjellegű juttatás kivételt képez a regisztrációs díj szempontjából, ugyanis ezekre nem kell azt megfizetni, a bejelentés után.

A bérjellegű kifizetések az első helyen állnak

A felszámolási eljárásról a csődtörvény rendelkezik, amely meghatároz egy rangsort is a követelésekre vonatkozóan. A munkabér és bérjellegű juttatások mindig első körben kerülnek kifizetésre, hisz ezek a létfenntartáshoz szükségesek az egyes munkavállalók esetében. Ide tartozik a végkielégítés, és a különböző juttatások, függetlenül attól, hogy a kollektív szerződésben vagy a munkaszerződésben írták le azokat, valamint a szabadságmegváltás és a felmentési időre jutó távolléti díj is. A dolgozónak megítélt kártérítés nem élvez elsőbbséget.

A Bérgarancia Alap

A felszámolási eljárás alá került cég esetében a dolgozók a Bérgarancia Alap jóvoltából juthatnak hozzá munkabérükhöz, ha a cég meglévő vagyona már erre se biztosítana fedezetet.

A támogatás megilleti:

  • a felszámolási eljárás alatt álló szervezet munkavállalóit
  • akik szokásos magyarországi munkavégzési hellyel rendelkeznek
  • legfeljebb a z adott évet megelőző második év országos bruttó átlagkeresetének 5-szöröséig.

Korlátozások

A privilegizált bérjellegű kifizetések között is van sorrend, amelynek a végére kerülnek azok a követelések, amelyek olyan munkavállalót érintenek, aki többségi befolyással rendelkező tag vagy részvényes a vállalkozásban, illetve vezető tisztségviselő, vezető alkalmazott.

A Munka Törvénykönyve szerint, ha csődeljárás vagy felszámolási eljárás kezdete után szüntetnek meg vezető állású munkavállalóval munkaszerződést, akkor a bérszámfejtés maximum fél évi távolléti díjnak megfelelő összeget utaltathat ki részére, a fennmaradó összeg csak a csődeljárás vagy felszámolási eljárás befejezésekor fizethető ki.