Júliusban írtunk arról, hogy a kormány jövő évre vonatkozó elképzelései között szerepel két új, kisvállalkozásoknak szánt adónem bevezetése. Összegyűjtöttük, hogy az elmúlt hét hétfőjén milyen módosító indítvány került az országgyűlés elé a kisadózókról szóló elképzelésekkel kapcsolatban.

Adatszolgáltatás

Korábbi elképzelések között szerepelt, hogy a tételes adózást választók által kiállított számlákat nem számolhatják el más vállalkozások. Ennek értelme, hogy a jogszabály alkotói el kívánják kerülni, hogy ezek a kisvállalkozások úgy állítsanak ki mások részére elszámolható fiktív számlákat, hogy közben nekik maguknak nem keletkezik adófizetési kötelezettségük. A jelen módosító indítvány szerint amennyiben a kisadózó 1 millió forint feletti összegben bocsát ki számlát egy adott másik vállalkozás részére egy év alatt, akkor adatszolgáltatásra kötelezettek mindketten.

Rejtett munkaviszony

Azért, hogy ne egy munkaviszonyt alakítsanak át e formába az adóterhek mérséklése céljából, a kisadózónak kell majd bizonyítania, hogy vállalkozása nem egy munkaviszonyt leplez.

A kisadózó fogalmát konkretizálták, a vállalkozásban személyesen közreműködő tagokon kívül a  vezető tisztségviselők és a megbízási jogviszonyban álló tagok is ide tartozhatnak majd. A szociális gondoskodás sem hiányzik az új javaslatból. Az a vállalkozás, amelynek tagja 30 napig vagy azon túl keresőképtelen, mentesül a tételes adó megfizetése alól. Ez az eset például táppénzzel is előállhat.

Korlátozás a választhatóságnál

Tovább korlátozták az indítványban azt a kört, akik választhatják a tételes adózást. Kizáró, ha a vállalkozás biztosítási, pénzügyi ügynöki, ingatlan bérbeadási tevékenységet végez. Az sem választhatja,  akinek 100 ezer forintot meghaladó adótartozása van. – korábban ezt a szűrést 500 ezer forintnál tartották.

A másik érintett adónem az új kisvállalati adó, amelyet a módosító javaslat szerint Zrt. is választhat majd, és egyszerűsödik a választhatóság eldöntése is. Az átlagos statisztikai létszám adja az egyik korlátot (25 fő), illetve az 500 millió forintos bevételi határnál a megelőző adóévet kell vizsgálni.

Beruházások

A beruházások ösztönzése érdekében az elhatárolt veszteséget időbeli korlát nélkül használhatja fel a vállalkozás, ha új beruházás történik. Ezt lehetővé teszi az, hogy az adózó a pénzügyi vagyon realizált negatív eredményére tekintettel csökkentheti a következő 10 évben -egyenlő összegekkel- az adóalapot.

Kiváltott adók

A javaslat alkotói szerint a társaság által fizetendő adókat kell kiváltania a kisvállalati adónak, és nem a tagok, részvényesek adókötelezettségeit. Emiatt bekerült az indítványba, hogy az új adó ne mentesítsen az osztalék után fizetendő eho megfizetése alól.

Azért, hogy ne kelljen nagyobb mértékű előleget fizetni, az adóalany már az előleg megállapítása során figyelembe veheti az adóalap módosító tételeket. Más is változott az előleggel kapcsolatban az elképzelésekben. Ha az adóévet megelőzően az 1 millió forintot meghaladta az adózó adófizetési kötelezettsége, akkor adóelőleget bevallania és megfizetnie havonta kell, egyéb esetben negyedévente.

Az iparűzési adót (ipa) tételes összegben is megfizethetik majd a kisadózók a jelen elképzelések szerint. Meghatározhatják az adóalapot 2,5 millió forint összegben, érintett településenként. Nem lesz így külön iparűzési adóbevallási, adóelőleg-bevallási, adóelőleg-fizetési, iparűzési adóalap-megosztási kötelezettség. Az ipa a rögzített adólapnak és a települési adómértéknek lesz a szorzata, amelyet két részletben kell majd teljesíteni.