Be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása

10.6. Be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása

Az adóbevételi érdekeket egyik legdurvábban sértő adózói jogsértés a be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása. Ezzel a magatartással az adózók nemcsak az államot, illetőleg társadalombiztosítási pénzalapokat rövidítik meg, hanem jelentős mértékben károsítják a munkavállalókat is, hiszen a járulékfizetés elmaradása az ő egészségbiztosítási, illetőleg nyugdíj-biztosítási ellátásra való későbbi jogosultságukat is veszélyezteti.

Ennek megfelelően ez a fajta jogsértés is a kiemelten büntetendő területek közé tartozik. Azaz 1 millió forintos mulasztási bírsággal sújtható az, akinél be nem jelentett alkalmazottat találnak az adóhivatal munkatársai. És ezzel a bírságok sorának még nincs vége.

A foglalkoztatót terhelő bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén kiszabható mulasztási bírság felső határa a bejelenteni elmulasztott foglalkoztatottak számának és a bírság adózóra egyébként vonatkozó, törvényben rögzített legmagasabb értékének szorzata.

A bejelentés elmulasztásának szankcionálása mellett a becslésre vonatkozó új szabályok szerint - amennyiben az ellenkezőjére utaló adatok, bizonyítékok nem állnak rendelkezésre -, ha az adózó be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztat, az adóhatóság az adózó terhére a megfizetni elmulasztott adót és járulékot legalább háromhavi foglalkoztatást vélelmezve állapítja meg.

És amennyiben az adóhatóság az elévülési időn belül ismételten megállapítja, hogy az adózó be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztat (az adózó a feketefoglalkoztatás tekintetében „visszaeső"), a megfizetni elmulasztott adót és járulékot legalább a korábbi ellenőrzés megindításának és a folyamatban lévő ellenőrzés megkezdésének időpontja közötti időszakra, az ellenőrzések alkalmával fellelt be nem jelentett alkalmazottak létszámának átlaga alapján képzett szorzószámmal számítva, vélelmezve állapítja meg.

Az adó és járulékalap összegét tehát az adóhivatalnak nem kell bizonyítania, hanem a törvény előírásai szerint meg kell becsülnie. Az ellenbizonyítás lehetősége az adózó joga. Hiszen mint minden becslési eljárás esetén, ilyenkor is érvényes az a szabály, mely szerint a becsléssel megállapított adóval szemben az adózót megilleti az ellenbizonyítás joga.

2009-től a módosítással tovább szigorodnak a feketefoglalkoztatáson ért adózókkal szembeni kiszabható szankciók. A szankciók visszatartó erejének növelése érdekében kiterjesztik a bírságolás lehetőségét az adózó mellett arra a személyre, illetve annak a közvetlen vezetőjére is, akinek munkaköri kötelezettsége a bejelentési kötelezettség teljesítése. Ezen személyek 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatók minden be nem jelentett alkalmazott után.