Külföldi kiküldetés, külszolgálat

4. Külföldi kiküldetés, külszolgálat

A magánszemélyek hivatalos külföldi útjaik alkalmával rendszerint ú.n. ellátmányban (napidíjban) részesülnek. Ez a juttatás jórészt a költségek fedezetére szolgál, nincs azonban akadálya, hogy a kiküldő ezen felül zsebpénzt" is fizessen amely személyi jövedelemadó köteles bevétel.

Adózási szempontból az olyan külföldi tartózkodás számít külföldi kiküldetésnek, amelyre a magánszemély a Magyar Köztársaság területén kívül (külföldön) tartózkodva szerzi a jövedelmét vagy végzi a kifizető (a kiküldője) tevékenységével összefüggő feladatát, és ennek érdekében utazik külföldre. A külföldi kiküldetés elnevezése külszolgálat, akkor ha a külföldi kiküldetés során kapott ellátmányból munkaviszonyban álló magánszemélyt a munkáltatója külföldre az utazásra, a szállásra amelybe beleértendő a külföldi tartózkodás idejére bérelt lakás bérleti díja is - és egyébként a törvény által elismert költségekre kapott összeg után nem kell adót fizetni, ha arról a magánszemély bizonylattal elszámol a kifizetőnek, vagy ha ezeket a kifizető közvetlenül viseli. Az szja törvény azonban nem ismeri el költségként az utazásra, szállásra fordított kiadást, ha a vonatkozó dokumentumok, körülmények (szervezés, reklám, hirdetés, útvonal, úti cél, tartózkodási idő, a tényleges szakmai és szabadidő program aránya stb.) valós tartalma alapján, akár közvetve is megállapítható, hogy az utazás csak látszólagosan hivatali üzleti.

A 168/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet rendelkezik a külföldi kiküldetéssel kapcsolatos
elszámolási szabályokról, a kiküldetés időtartamának meghatározásáról.

A jövedelem meghatározása

A külföldi kiküldetés címén kapott összegből a jövedelem úgy állapítható meg, hogy ezen összegből levonható annak 30 százaléka, legfeljebb azonban a külföldi kiküldetés időtartamára számítva 15 eurónak megfelelő forintösszeg. Nem vonatkozik a 30 százalékos korlát a nemzetközi közúti árufuvarozásban és személyszállításban foglalkoztatott gépkocsivezető és árukísérő külföldi kiküldetés címén kapott bevételére, ha a gépjármű külföldön történő üzemeltetéséhez közvetlenül kapcsolódó költségeken kívül más költséget (szállást, utazást stb.) nem számol el. Ez esetben igazolás nélkül elszámolható költség napi 25 eurónak megfelelő forintösszeg. (Nemzetközi árufuvarozásban és személyszállításban gépkocsivezetőként és árukísérőként foglalkoztatott magánszemély az, aki a közúti közlekedési szolgáltatásokról és közúti járművek üzemben tartásáról szóló külön jogszabály, illetőleg más erről szóló jogszabályok rendelkezései szerint engedélyhez kötött nemzetközi közúti közlekedési szolgáltatást végez, illetőleg abban árukísérőként közreműködik, kizárólag az e tevékenysége tekintetében.)

Abban az esetben, ha a kiküldött magánszeméllyel házastársa vagy kiskorú gyermeke is együtt van a kiküldetésben, úgy, hogy az ő tartózkodásuk nem minősül saját külföldi kiküldetésnek, és külföldi tartózkodásuk egybefüggően több, mint 90 nap, akkor a kiküldött magánszemély jogán járó napi 15 eurón túl az eltartott személyek után személyenként és naponta további 3 eurónak megfelelő forintösszeg vonható le a kapott ellátmányból. [Ez a szabály független attól, hogy a kiküldetés munkaviszonyban, megbízás alapján, vagy önálló (egyéni vállalkozói) tevékenység érdekében történik.]

A külföldi kiküldetés időtartama

A külföldi kiküldetés napjainak számát naptári napokban kell értelmezni, és az egybefüggőség pedig azt jelenti, hogy az a külföldi munkahelyre történő első kiutazás időpontjától (napjától) a végleges hazautazás időpontjáig (napjáig) tart. Amennyiben a külszolgálaton lévőnél az első kiutazás napjától számítva a végleges hazautazásig eltelt napok száma több mint 90 nap, akkor a 91. naptól az említett körben a hozzátartozók után naptári naponként a 3 eurónak megfelelő forintösszeg elszámolható. A kiküldetés időtartamába a szabadság ideje is beszámít.

A kormányrendelet szerint a külföldi kiküldetés tényleges időtartama a külföldre történő indulás (az országhatár átlépése, légi és vízi út esetén az indulás időpontját megelőző egy óra) és a külföldről történő megérkezés (az országhatár átlépése, légi és vízi út esetén a tényleges megérkezés időpontját követő egy óra) időpontja között eltelt egész (24 órás) napok száma. Ehhez hozzá kell adni a tört napokon kiküldetésben töltött órákat napra átszámítva (a tört napok óráit el kell osztani 24-gyel) úgy, hogy ha az így számított idő 8 óránál kevesebb, akkor az nem számít napnak. Amennyiben a kiküldetésben töltött idő 24 óránál rövidebb, de a 8 órát eléri, az egy egész napnak számít, kivéve, ha egyazon napon egynél több kiküldetés is megvalósul. A számítást kiküldetésenként külön-külön kell elvégezni.

Az ugyanazon a naptári napon kezdődő, ismétlődő, 24 óránál rövidebb, egymást követő kiküldetések (külszolgálatok) esetén a tényleges időtartam meghatározására választható a részidőtartamok egybeszámítása. Ebben az esetben

- légi és vízi út esetén az együttesen számított utak között az érkezés utáni és az újabb indulás
előtti egy-egy óra csak akkor vehető figyelembe, ha az érkezés szerinti időpont és az újabb
indulás szerinti időpont között legalább két óra eltelik;

- ha az együttesen számított utak között az érkezés és az újabb indulás között eltelt idő nem
több, mint két óra, akkor ez az időtartam is kiküldetésnek (külszolgálatnak) minősül.

Az egyes adóévek között áthúzódó kiküldetés (külszolgálat) címén kifizetett összeg ideértve a választott egybeszámítás esetét is - adókötelezettsége abban az adóévben keletkezik, amelyben a kifizetés, illetőleg a kiküldetés (a külszolgálat) elszámolása megtörtént. A külszolgálat címén kapott bevétel.