Külszolgálat, külföldi kiküldetés

1.27. Külszolgálat, külföldi kiküldetés

Külszolgálat a munkáltató által elrendelt, külföldön történő munkavégzés (Szja. 3. § 13.). Külföldi kiküldetés a kifizető tevékenységébe tartozó feladat ellátására külföldön történő munkavégzés. (Szja. 3. § 12. pont). Ugyanezeket a szabályokat kell alkalmaznia az önálló tevékenységet folytató magánszemélynek is. A külszolgálat, illetve külföldi kiküldetés költségeinek megtérítésére fizetett költségtérítés nem önálló tevékenységből származó (bér) bevételnek számít. A külföldi kiküldetés címén kapott összeg az egyéb jövedelem bevétele. A foglalkoztatónak a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján juttatott személyi jövedelemadó alap után 24 százalékos nyugdíjbiztosítási és 5 százalékos egészségbiztosítási járulékot kell fizetnie. A biztosított 9,5 százalékos nyugdíjbiztosítási (magán-nyugdíjpénztár tag esetében 1,5 és 8 százalék tagdíj), valamint 4 százalékos egészségbiztosítási egyéni járulék fizetésére kötelezett. A nyugdíjjárulékot az éves felső határ 2008-ban napi 19 500 forint, évi 7 137 000 forint figyelembe vételével kell levonni. Abban az esetben, ha a személyi jövedelemadó alap nem esik biztosítási kötelezettség alá, a kifizetőt társadalombiztosítási járulék helyett 11 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás terheli.