A gépjárműadóról szóló törvény 2010. évi változásai

A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény (Gjt.) a belföldi gépjárműadóban két, míg a cégautóadóban egy ponton tartalmaz módosítást. A gépjárműadóban egyfelől a tételes összegű adómértékek valorizálására kerül sor, másfelől a forgalomba helyezett, négykerekű segédmotoros kerékpárok kikerülnek a törvény hatálya alól. A cégautóadóban a nagy teljesítményű személygépkocsik után fizetendő „vagyonadó" összege - a kétszeres adóterhelés kizárása érdekében - levonható a cégautóadóból.

Belföldi gépjárműadó

A négykerekű segédmotoros kerékpárok kikerülnek a Gjt. hatálya alól

A négykerekű segédmotoros kerékpárok (köznapi nevén mopedautók vagy quadok) a hatályos közlekedési jogszabályok alapján közúti forgalomban különleges rendszámtáblával ellátva és a közlekedési igazgatási hatóság által forgalomba helyezetten közlekedhetnek. A forgalomba helyezés következményeként e járművek automatikusan a Gjt. hatálya alá kerülnek, azaz adókötelessé válnak.

A négykerekű segédmotoros kerékpárok maximális teljesítménye azonban néhány kW lehet, így az egy gépjárműhöz kapcsolódó adóigazgatási költségek (két részletben történő fizetés esetén) sok esetben meghaladják a bevételt. Erre tekintettel e járműkör kikerül az adóköteles járművek közül, a Gjt. az értelmező rendelkezések között, jogalkalmazást segítve definiálja a segédmotoros kerékpár fogalmát.

Adómérték-változás

A Gjt. hatályos szabályozása szerint a személygépkocsik esetén az adó mértéke 2007. óta, tehergépjárművek esetén 2004. óta változatlan. A gépjárműadóban a tételes összegű adómértékek időszakonkénti valorizálása - a bevételek reálértékének megőrzése érdekében - elengedhetetlen, ezért egy részleges - átlagban 15 százalékos mértékű - érték-követésre kerül sor.

Személygépkocsik, illetve motorkerékpárok esetén kW-ban kifejezett adóalap után

- gyártási évében és az azt követő 3 naptári évben 345 Ft/kilowatt,

- gyártási évet követő 4-7. naptári évben 300 Ft/kilowatt,

- gyártási évet követő 8-11. naptári évben 230 Ft/kilowatt,

- gyártási évet követő 12-15. naptári évben 185 Ft/kilowatt,

- gyártási évet követő 16. naptári évben és az azt követő naptári években 140 Ft/kilowatt

az adó mértéke.

A légrugós vagy azzal egyenértékű rugózási rendszerű - ide tartozik az útkímélő tengellyel rendelkező jármű is - nyerges vontató, tehergépjármű, valamint autóbusz után a mai adómérték - 1200 Ft/megkezdett 100 kg - megmarad, azaz e járműveknél az adóteher nem változik. Ahhoz azonban, hogy e járművek továbbra is a mai adómérték szerint adózzanak, az adózónak az önkormányzati adóhatóságnál a közlekedési hatóság (Nemzeti Közlekedési Hatóság) által kiadott hatósági bizonyítvánnyal vagy az igazságügyi gépjármű-közlekedési műszaki szakértő szakvéleményével vagy „útkímélő tengely" bejegyzést tartalmazó forgalmi engedély bemutatásával igazolnia kell a „légrugózás" tényét.

A nem légrugós rendszerű tehergépjárművek, autóbuszok után, illetőleg a légrugózás tényét tanúsító adózói írásbeli bejelentés hiányában az adó mértéke 1380 Ft/megkezdett 100 kg lesz.

Az „E" betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott személyszállító gépjármű után 10 ezer forint, a tehergépjármű után 46 ezer forint, míg a „P" betűjelű ideiglenes rendszámtábla kiadása esetén 23 ezer forint adót kell fizetni.

Cégautóadó

Kétszeres adóterhelés kizárása

Az egyes nagy értékű vagyontárgyak adójáról szóló törvény hatálya a nagy teljesítményű személygépkocsikra is kiterjed. Ezért figyelemmel - az adóteher-többszöröződés kizárása érdekében - 2010. évtől lehetővé válik, hogy az adóalany a megfizetett (járó) gépjárműadó mellett a nagy teljesítményű személygépkocsi adóját is levonhassa a cégautóadóból, mégpedig negyedéven belül azon hónapokra, amikor a gépjárműadóban, a nagy teljesítményű személygépkocsi adójában és a cégautóadóban a fizetési kötelezettsége egyaránt terheli.