AM-könyv helyett egyszerűsített foglalkoztatás

A kék könyvként, AM-könyvként vagy munkavállalói kiskönyvként emlegetett alkalmi munkavállalói könyv az utóbbi években nagy népszerűségre tett szert, tavaly már harmincezernél is több könyv volt forgalomban. A közterhek egyszerűsített és csökkentett fizetése egyszerűvé teszi a foglalkoztatást, azonban a munkaügyi ellenőrök sok visszaélést tapasztaltak a közteherjegyek beragasztásával, illetve a könyvecske kitöltésével kapcsolatban (pl. radírozható toll). Sokszor nem alkalmi jellegű tevékenység esetén is ezzel váltották ki az általános szabályok szerinti munkaviszonyt, illetve a feketemunka-végzés leplezésére is használták a könyvet.
Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló, törvényjavaslatnak két főcélja van, egyrészt a visszaélések visszaszorítása, másrészt a munkáltatók adminisztrációs terheinek csökkentése. A papíralapú adminisztrációt a gyorsabb és naprakész ellenőrzést lehetővé tevő elektronikus bejelentési kötelezettség váltja fel, és bevezetik a formalizált (blanketta) munkaszerződést.

Egyszerűsített jogviszonyok
A törvény szerint ezt a foglalkoztatási formát azoknál a munkáltatóknál célszerű alkalmazni, amelyek vagy humánpolitikai és jogi apparátus hiányában, vagy a tevékenység rövid, eseti jellege miatt abban a helyzetben vannak, hogy az általános szabályok szerinti munkaviszony létesítése, illetve kapcsolódó adó- és társadalombiztosítási kötelezettségek teljesítése aránytalanul nagy terhet róna rájuk. Egyszerűsített adminisztrációval foglalkoztathat majd:
- a természetes személy munkáltató kizárólag háztartási munkákra,
- a kiemelten közhasznú szervezet bármilyen munkára,
- bármely munkáltató mezőgazdasági, növénytermesztési, illetve idegenforgalmi idénymunkára. Továbbra is megmarad az a lehetőség, hogy mezőgazdasági idénymunka keretében külföldieket foglalkoztassanak. Az idénymunkára létrejött határozott idejű munkaviszony nem haladhatja meg a 31 naptári napot (kivéve a növénytermesztési idénymunkát), egy éven belül pedig a 90 napot,
- bármely munkáltató alkalmi munkára. Az alkalmi jelleget továbbra is a határozott időre kötött munkaszerződés időtartamának korlátozása biztosítja. Alkalmi munkának minősül a legfeljebb öt egymást követő naptári napig és egy hónapon belül legfeljebb 15 naptári napig és egy éven belül legfeljebb 90 napig létesített, határozott időre szóló munkaviszony.
A fenti meghatározásokból látható, hogy természetes személyek háztartási munkára, valamint a kiemelten közhasznú szervezetek bármilyen munkára időkorlátozás nélkül alkalmazhatnak munkavállalót egyszerűsített foglalkoztatással.

Fogalmak

Háztartási munka: természetes személy munkáltató által létesített, kizárólag a maga és háztartásában vele együtt élő személyek, továbbá közeli hozzátartozói mindennapi életéhez szükséges feltételek biztosítására irányuló munkaviszony.
Mezőgazdasági idénymunka: olyan növénytermesztési, erdőgazdálkodási, állattenyésztési, halászati munkavégzés, amely az előállított áru vagy a nyújtott szolgáltatás természete miatt - a munkaszervezés körülményeitől függetlenül - évszakhoz, az év adott valamely időszakához vagy időpontjához kötődik, feltéve, hogy a határozott időre szóló munkaviszony egybefüggő időtartama nem haladja meg a harmincegy napot, egy naptári éven belül pedig a kilencven napot.
Növénytermesztési idénymunka: külön jogszabályban meghatározott egyes növénytermesztési termékek termelésével összefüggő mezőgazdasági idénymunka azzal, hogy a határozott időre szóló munkaviszony egybefüggő időtartama a harmincegy napot meghaladhatja
Idegenforgalmi idénymunka: a kereskedelemről szóló törvényben meghatározott kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál végzett idénymunka. Eszerint kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenység az idegenvezetői tevékenység, a lovas szolgáltató tevékenység, a szálláshely-szolgáltatási tevékenység, a tartós szálláshasználati szolgáltatási tevékenység, valamint az utazásszervezői és utazásközvetítői tevékenység.

Blanketta-munkaszerződés, jelenléti ív

A törvény 1. számú melléklete az a formaszerződés, amelynek kitöltésével létrejön a felek között az egyszerűsített munkaviszony. A blanketta a felek adatait és a munkaszerződés kötelező elemeit tartalmazza. Ez a szerződés lép majd a jelenlegi alkalmi munkavállalói könyv helyébe, ugyanis most a könyv helyettesíti a munkaszerződést.
Az öt naptári napnál rövidebb időre szólómunkaviszony létesítése esetén még az írásbeli szerződéskötés sem kötelező, akár szóban is lehet majd szerződni, a dolgozót azonban ilyenkor is be kell jelenteni.
Növénytermesztési idénymunkára létrejött munkaviszony esetén a munkaszerződést csak akkor kell írásba foglalni, ha azt a munkavállaló kéri, illetve, ha a foglalkoztatás egybefüggő időtartama a harminc napot meghaladja.
Amennyiben a munkaszerződést nem kell írásba foglalni (mert öt napnál rövidebb a foglalkoztatás, vagy növénytermesztési idénymunkára szól), a munkavállalóról a törvény 2. számú melléklete szerinti jelenléti ívet kell vezetni. A jelenléti ívet a munkavállalónak munka megkezdésekor és befejezésekor is alá kell írnia. A jelenléti ív egyben igazolja a munkaviszony létrejöttét is. A munkáltató a jelenléti ív egy példányát a munka befejezésekor köteles átadni a munkavállalónak, a második példányt pedig a tárgyévet követő ötödik év végéig köteles megőrizni. Ez szigorú számadású nyomtatványnak minősül. A jelenléti ív egyben kiváltja a munkaidő-nyilvántartást is. Természetes személy munkáltatónak és az általa háztartási munkára alkalmazott munkavállalónak nem kell jelenléti ívet kitöltenie.
Továbbra is megmarad az a jelenleg is élőmegkötés, hogy nem létesíthetőegyszerűsített foglalkoztatásra munkaviszony olyan felek között, akik között a szerződés megkötésekor egyébként már normál munkaviszony áll fenn. Mindez egyébként fordítva is igaz, azaz, ha a fennálló munkaviszony nem egyszerűsített foglalkoztatásra jött létre, a munkaszerződés nem módosítható annak érdekében, hogy a munkáltató a munkavállalót egyszerűsített foglalkoztatás keretében foglalkoztassa.
A hatályos szabályozástól eltérően nem azt sorolja fel a jogszabály, hogy a Munka törvénykönyvének milyen rendelkezéseit kell alkalmazni az egyszerűsített foglalkoztatásra, hanem azokat, amelyektől el lehet térni, illetve, ahol rugalmasabb eljárás érvényesülhet. A foglalkoztatás egyszerűsített volta azonban nem jelentheti azt, hogy bizonyos munkavállalót védő garanciális szabályok alkalmazását nem kell betartani.

Bejelentés elektronikusan vagy telefonon

Az egyszerűsített foglalkoztatással érintett dolgozókat közvetlenül az adóhatósághoz elektronikusan, illetve bizonyos esetekben telefonon kell majd bejelenteni, mégpedig a munka megkezdése előtt. A fő szabály tehát az elektronikus út, a telefonos bejelentés csak a növénytermesztési idénymunkánál és a magánszemély munkáltatónál végzett háztartási munka esetében jöhet szóba alternatívaként.
A telefonos bejelentés a Kormányzati Ügyfél-tájékoztató Központ (KÜK) által fenntartott ügyfélvonalon keresztül, napi 24 órában történik majd, amely az adatokat haladéktalanul továbbítja az adóhatóságnak. Az azonosítás érdekében rögzítik a bejelentő nevét, születési idejét, adóazonosító jelét és taj-számát. A bejelentésről hangfelvételt is készítenek, az adatfelvétel regisztrációs számáról pedig tájékoztatják a munkáltatót.
A bejelentés visszavonható, ha a dolgozónem jelenik meg, hogy felvegye a munkát, illetve módosítható, különösen a munkaidővonatkozásában, például akkor, ha a mezőgazdasági idénymunka során az időjárás lehetetlennéteszi a megkezdett tevékenység folytatását.
A fentiektől eltérően, növénytermesztési idénymunkánál a bejelentési kötelezettséget a tárgyhónapot követőhónap 12. napjáig kell teljesíteni.
A tervek szerint 2010. július 1-jétől bevezetik az SMS-en történő bejelentés lehetőségét is.

Egységesen 30 százalékos közteher
A foglalkoztatáshoz kapcsolódóközterhek a munkavállalóoldaláról az általános adózási és társadalombiztosítási szabályok szerint alakulnak. Kivétel ez alól-a jelenleg hatályos szabállyal azonosan - a rendkívül rövid időtartamú alkalmi jellegű foglalkoztatásban részt vevő munkavállaló, aki - ha más jogviszonya alapján nem biztosított - a baleseti ellátásokon kívüli ellátásokra csak az egészségbiztosítási szervvel kötött külön megállapodás alapján jogosult.
A munkáltatóaz egyszerűsített foglalkoztatásra irányulómunkaviszony alapján a munkavállalónak kifizetett nettómunkabér 30 százalékát fizeti meg közteherként. Ezenfelül további személyi jövedelemadó vagy járulékfizetési kötelezettség nem terheli sem a munkáltatót, sem a munkavállalót. A közteher-fizetési kötelezettséget a tárgyhót követő hó 12-éig kell teljesíteni.
Ha a munkavállaló az uniós közösségi rendelet vagy kétoldalú szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény alapján másik tagállamban, illetőleg az egyezményben részes másik államban biztosított, és erről szóló igazolással rendelkezik, akkor a munkáltatónak közterhet egyáltalán nem kell fizetnie.
Az egyszerűsített foglalkoztatásból származójövedelemnek, a munkavállalónak kifizetett nettó munkabér 100 százalékát kell tekinteni.

Közteherelőleg
Amennyiben a munkáltatólegfeljebb évi tízezer munkaórában növénytermesztési idénymunka keretében foglalkoztat munkavállalókat, az általános közteher-fizetési szabályok helyett azt is választhatja, hogy a tárgyév július 12-ég egy összegben közteherelőleget fizet. Ezt a választását a munkáltató minden év május 15-ig (2010-ben július 12-ig) köteles bejelenteni az állami adóhatóságnak. A bejelentésben meg kell jelölni a termőterület nagyságát, a növénytermesztési termékeket, valamint közölnie kell a mezőgazdasági vidékfejlesztési támogatási szerv által kiadott regisztrációs számát is. A közteherelőleg alapját a külön jogszabályban meghatározott, az adott növénytermesztési idénymunkára fajlagosan megállapított munkaerő-szükséglet és a munkavállalónak egyéb jövedelem hiányában kifizethető (nettó) minimálbér szorzataként kell meghatározni. A közteherelőleg összege az előlegalap 30 százaléka.
2010. április 1-jétől nem lesz AM-könyv
A törvény 2010. április 1-jén lép hatályba. Egyúttal hatályát veszti az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerűsített befizetéséről szóló 1997. évi LXXIV. törvény, és a jelenleg hatályos személyi jövedelemadó-kedvezmények. Az előbbi törvény hatályon kívül helyezése átmeneti szabályok megfogalmazását indokolja a forgalomban lévő alkalmi munkavállalói könyvek és közteherjegyek bevonásával kapcsolatosan.
Az alkalmi munkavállalói könyvek alkalmi foglalkoztatás létesítésére és a közterhek lerovására 2010. április 1-jétől nem alkalmazhatók. A 2010. március 31-én fennálló alkalmi munkavállalói jogviszonyra - annak megszűnéséig - a jelenleg hatályos szabályokat kell alkalmazni.
A kiskönyveket 2010. július 31-ig kell leadni. A fel nem használt közteherjegyeket a postai szolgáltatók 2011. július 31-ig kötelesek visszavásárolni.