Üzemanyagárak
| 2010.Szeptember | |
|---|---|
| ESZ-95 | 343Ft/l |
| Gázolaj | 327Ft/l |
| Keverék | 370Ft/l |
| LPG autógáz | 189 Ft/l |
| » korábbi adatok « | |
| » fogyasztási normák « | |
Jegybanki alapkamat
| 2010.Április 27-tól |
| 5.25 % |
|---|
| » korábbi adatok « |
A kényszervállalkozók problémái
2.1. A kényszervállalkozók problémái
És ne feledkezzünk el egy másik helyzet megoldásáról. Amikor valaki nem saját elhatározásából lett vállalkozó (akár egyéni, akár társas vállalkozó), hanem a munkát - és ezzel megélhetést - adó vállalkozás csak számla ellenében tudja elképzelni a járandóság kifizetését. Őket nevezi a köznyelv „kényszervállalkozóknak", akik a rendszerváltoztatás körüli időkben és ezt követően folyamatosan jöttek létre. Kialakulásuk oka elsősorban az, hogy a foglalkoztatáshoz (munkaviszony) még a mai napig is jelentősen magas közteher-fizetési kötelezettség párosul, másrészt indok lehetett még a magas munkanélküliség is.
Ezek a tőkeszegény vállalkozások hamarosan csődhelyzetbe kerültek, mivel megnehezítették a vállalkozásuk létét, mindenkinek magának kellett a vállalkozás alapjait megteremteni. Így például egy gépkocsivezető munkavállaló kényszervállalkozóként fuvarozóvá válik, akinek be kell szerezni egy teherautót, és ráadásul a sárga rendszámot is neki kell elintéznie, finanszíroznia.
A munkanélküliség is jobban kiszolgáltatottá tette a munkavállalókat a munkáltatókkal szemben, akik költségmegtakarításból vagy csak a sima túlélésért küzdve kényszerítették bele a munkavállalókat a „vállalkozói" kiváltására. Előfordult, hogy csak részben számlázott a „vállalkozó", mivel a cégnél alkalmazásban volt, mondjuk a minimálbér erejéig és a „különbözetet" számlázta.
Persze vannak olyan vállalkozók is, akik nem a kényszer hatására mentek be az okmányirodába vagy keresték fel a cégbíróságot. Ők saját jól felfogott érdekeiket szem előtt tartva választották a „vállalkozói" státust. Ők nem nevezhetők kényszervállalkozónak, hiszen nem a munkáltató kényszerítette rájuk a „vállalkozói" létet, költségelszámolási lehetőségük, kedvező adózás (eva, átalányadó), nagyobb szabadság, relatíve függetlenség, több munkahely lehetősége stb. vitte rá őket a magánosodásra. Ők már nem is kívánnak más formában elhelyezkedni, és mindenáron megkeresik azt a megbízót/vállalkozót, aki ilyen formában hajlandó velük szerződni (többnyire megbízási vagy vállalkozási szerződés keretében).