1.2.2. Közkereseti társaság
Az ilyen társasági forma személyegyesít, jellegű, vagyis két vagy több tag együttműködése társasági szerződés útján jön létre. Az ilyen társaságok általában alacsony tőkével és kisebb taglétszámmal működő, a szó szoros értelmében vett kisvállalkozások, ahol igen fontos a tagok között az egyetértés, a kölcsönös bizalom. Ilyen gazdasági társaságot általában bármely külföldi és belföldi természetes és jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaság alapíthat.
A közkereseti társaság esetében éppen a korlátlan tagi felelősség miatt vannak bizonyos korlátozások, illetve kizáró rendelkezések, melyek a következők:
− természetes személy egyidejűleg csak egy közkereseti társaságnak lehet tagja,
illetve csak egy betéti társaságnak lehet korlátlanul felelős beltagja;
− közkereseti és betéti társaság nem lehet másik közkereseti társaságban tag,
illetve betéti társaságban korlátlanul felelős beltag;
− kiskorú nem lehet tagja közkereseti társaságnak.
A közkereseti társaság alapítási folyamatának első mozzanata a társasági szerződés megkötése. A közkereseti társaság esetén a társasági szerződés a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) mellékletét képező szerz,désminta megfelel, kitöltésével is elkészíthet,. Ez esetben a társasági szerz"dés tartalmát kizárólag a kitöltött szerződésmintában foglalt rendelkezések alkothatják. A társasági szerződést közjegyző által készített közokiratba kell foglalni, vagy ügyvéd, illetve az alapító jogtanácsosa ellenjegyzi.
A bejegyzési kérelem előterjesztésének határideje ha törvény kivételt nem tesz a létesítő okirat aláírásától, illetve elfogadásától számított 30 nap. Ha a cég alapításához hatósági engedély szükséges, a bejegyzési kérelem előterjesztésének határideje az engedély kézhezvételétől számított 15 nap. A cégbíróság 50.000 forinttól 500.000 forintig terjedő pénzbírsággal sújthatja azt, aki a bejegyzési kérelem előterjesztésének kötelezettségét késedelmesen teljesíti. A sikeres alapítási folyamat a cégbírósági bejegyzéssel és ennek közzétételével zárul. A cégeljárásban kötelező a jogi képviselet.
A közkereseti társaság tagjai korlátlan és egyetemleges felel,sségük mellett végzik üzletszerű gazdasági tevékenységüket. Az ehhez szükséges vagyoni hozzájárulást a társaság rendelkezésére bocsátják. A cégnév használatakor a „kkt.” rövidítést kell feltüntetni. A társaság tagjai személyesen közreműködhetnek a társaság tevékenységében.
Az új törvény szerint ennek már nem kell szerepelnie a szerződésben, ugyanis a személyes közreműködésről a tagok külön megállapodást is köthetnek. Ezentúl nem minősül személyes közreműködésnek az üzletvezetés és képviselet ellátása, valamint a munkaviszonyban és a megbízási viszonyban végzett tevékenység sem. Ebből következ"en kizárólag a társaság valamely tevékenységi körének megvalósításában a tagsági viszony alapján való tagi részvételt lehet személyes közreműködésnek tekinteni, de csak akkor, ha az nem valamely más jogviszony keretében történik.
Ennek a szabályozásnak a vezető tisztségviselők járulékfizetési kötelezettségénél is jelentőssége van, hiszen eddig a vezetős tisztségviselő személyes közreműködése társadalombiztosítási szempontból biztosítási jogviszonynak minősült és ennek megfelelően legalább a minimálbér erejéig járulékfizetési kötelezettséget vont maga után. Az új szabályozásból viszont az következik, hogy a vezető tisztségviselő a polgári jogi megbízási jogviszony alapján látja el tevékenységét, járulékfizetési kötelezettsége pedig megbízási díjához igazodik.
Egyik tag sem köteles vagyoni hozzájárulását a társasági szerződésben megállapított összeget meghaladóan növelni, vagy veszteség esetén azt kiegészíteni. A tag a vagyoni hozzájárulását a tagsági jogviszony fennállása alatt nem követelheti vissza. A társasági szerződésben eltérően is rendelkezhetnek a tagok, de főszabály szerint a nyereség és a veszteség a tagok között a vagyoni hozzájárulásuk arányában oszlik meg. Semmis az a megállapodás, amely valamely tagot a nyereségből vagy a veszteség viseléséből kizár.
Hacsak a tagok másképp nem rendelkeznek a társaság üzletvezetésére mindegyik tag jogosult, akik mindegyike önállóan vagy együttesen járhat el. Az üzletvezetésre jogosult tag a másik ilyen tag tervezett intézkedése ellen tiltakozhat, az intézkedésekhez a társaság legfőbb szervének, a tagok gyűlésének a határozata szükséges.
A tagok gyűlésén valamennyi tag személyesen vesz részt. A tagok gyűlése határoz mindazon ügyében, amelyet törvény vagy a társasági szerződés a társaság legfőbb szervének a hatáskörébe utal, illetve, amely nem tartozik a társaság szokásos üzleti tevékenységébe. Az üzletvezetés körébe tartozó kérdésekről való döntés az üzletvezető(k) jogköre. A tagok gyűlésén a határozathozatal során valamennyi tagnak azonos mértékű szavazata van.
A társasági szerződés ettől eltérően rendelkezhet, de legalább egy szavazat minden tagot megillet. A tagok gyűlése egyszerű szótöbbséggel határoz, kivéve azokat a kérdéseket, amelyek esetében a gazdasági társaságokról szóló törvény háromnegyedes szótöbbséget vagy egyhangúságot ír elő. Valamennyi tag egyhangú szavazatával meghozott határozat kell a társasági szerz"dés módosításához, valamint a társaság szokásos üzleti tevékenységébe nem tartozó ügyekben hozandó döntéshez. A társasági szerződés módosítását valamennyi tagnak alá kell írnia.
A közkereseti társaság kötelezettségeiért elsősorban a társaság felel vagyonával. Amennyiben a társasági vagyon a követelést nem fedezi, a társaság kötelezettségeiért a tagok saját vagyonukkal korlátlanul és egyetemlegesen felelnek. A társaságba belépő tag felelőssége a belépése előtt keletkezett társasági kötelezettségekért a többi tagéval azonos, de az új rendelkezések szerint ez a felelősség a belépés előtt kizárható.
Megszűnik a tagsági jogviszony ha a tag a társasági szerződésben meghatározott vagyoni hozzájárulását felhívás ellenére nem teljesítette vagy ha ebben a tagok közösen megegyeztek. Megszűnhet a tag kizárásával, rendes vagy azonnali hatályú felmondással, a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével, illetve ha a tagság fenntartása jogszabályba ütközik. A társaságtól megváló tag követelését - eltérő megállapodás hiányában - a tagsági jogviszony megszűnésétől számított három hónapon belül pénzben kell kifizetni.
A társaságtól megváló tag tagsági jogviszonya megszűnésétől számított öt évig a többi taggal azonos módon felel a társaság olyan tartozásáért, amely tagsági jogviszonya megszűnése előtt keletkezett. Az öt éves határidő azonban az új szabályok szerint jogvesztő, és nem elévülési határidő. Ebből az következik, hogy ha lejárt az öt év, semmiképpen nem állapítható meg felelősség. A jogutód nélküli megszűnés, valamint a társaság átalakulásának elhatározásához a tagok gyűlésének egyhangú határozata szükséges.
A végelszámolás egyszerűsített módon lefolyatható, ha a társaság a végelszámolás megindításától számított harminc napon belül tartozásait kiegyenlíti. Ebben az esetben a cégbíróság a társaságot törli a cégjegyzékből. A társaság jogutód nélküli megszűnése esetén a tartozások kiegyenlítése után fennmaradó vagyont - a társasági szerződés eltérő rendelkezése hiányában a vagyoni hozzájárulásuk arányában kell felosztani a társaság tagjai között. Az ügyvédi munkadíjon felül a közkereseti társaság bejegyzési kérelmén le kell róni 50.000 forintot illetékbélyegben, és közzétételi költségtérítés címén az Igazságügyi
Minisztériumnak meg kell fizetni 14.000 forintot. Ezen felül a cégjegyzésre jogosult tag(ok) részére aláírási címpéldányt kell készíteni, amelynek költsége 1.500 és 2.000 forint körül mozog (közjegyzőnként változik). Aláírási címpéldányból ajánlatos legalább három példányt készíttetni: a cégbírósághoz és a számlavezetéssel megbízott pénzintézethez is be kell adni egy-egy eredeti példányt, és szükséges, hogy egy maradjon az cégjegyzésre jogosultnak is. Természetesen valamennyi, az alapításhoz kapcsolódó költség számlákkal (illetve az illeték esetében bevételi bizonylatokkal) a cég könyvelésében elszámolható.
A Cégbíróság a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül végzéssel dönt a cég bejegyzéséről, hiánypótlási eljárás lefolytatásáról, vagy a kérelem hiánypótlási eljárás nélkül történő elutasításáról. A bejegyzéshez szükséges idő az egyes bíróságok leterheltségétől is függ, ám a közkereseti társaságok – egyszerűségüknél fogva – hamar bejegyzésre kerülnek, gyakran már a kérelem benyújtását követő héten.
