Mivel kell tisztában lennie a kölcsönzött munkaerőnek?

A munkaerő-kölcsönzés szabályai az Unió országaiban eléggé eltérnek egymástól, de mára már mindenhol lényeges eleme a munkaerőpiacnak. A hazai törvények szerint munkaerő-kölcsönzésnek nevezzük, amikor a kölcsönbe adó a vele kölcsönzés céljából munkaviszonyban álló munkavállalót ellenérték fejében munkavégzésre átengedi a kölcsönvevőnek, természetesen csak ideiglenesen. A Munka Törvénykönyve szabályozza a munkaerő-kölcsönzést a kölcsönbe vevő és adó szempontjából is. A cikkben a munkavállaló számára fontos elemeket gyűjtöttük össze.

Kölcsönzött munkaerő fogalma

Fogalmi meghatározások: kölcsönvevőnek nevezzük azt a vállalkozást, amelynek irányítása alatt végzi a munkavállaló a munkát az ideiglenes időszak alatt. Kölcsönzött munkavállalónak pedig azt nevezzük, aki a kölcsönbe adóval áll munkaviszonyban, és akivel szemben a kölcsönvevő gyakorolja a munkáltatói jogokat. A kölcsönadásra vonatkozó szerződést mindig írásba kell foglalni.

Munkaszerződés tartalma

A munkaszerződésben szerepelnie kell, hogy az kölcsönzés céljából jött létre, és bele kell írni a munkavégzés jellegét és az alapbért is. A kölcsönbe adónak a szerződés aláírásától számított 15 napon belül tájékoztatnia kell a munkavállalót a következőkről: napi munkaidő, alapbéren felüli munkabér, egyéb juttatások, feladatok, szabadság mértéke és számítása, felmondási idő szabályai, kollektív szerződés, illetve, hogy ki a munkáltatói jogkör gyakorlója. Tájékoztatni kell a munkavállalót a nyilvántartásba vételi számáról is.

Legkésőbb a kölcsönzésig írásban tájékoztatás kell kapnia a munkavállalónak a kölcsönvevő adatairól, a kikölcsönzés kezdetéről, helyéről, az irányadó munkarendről, arról, hogy pontosan ki lesz a munkáltatói jogkör gyakorlója és hogy melyek a munkába járásnak és az étkezésnek a feltételei.

A munkavédelem a kölcsönvevő feladata lesz.

Munkavállalók és kölcsönzött munkaerő

A kölcsönvevőnek tájékoztatnia kell a munkavállalóit a kölcsönzés keretében foglalkoztatott munkavállalóiról, azok létszámáról, és a betöltetlen álláshelyekről. Az egyenlő bánásmód elvének következménye, hogy a kölcsönzött munkavállalónak is ugyanazon feltételeket kell biztosítani, mint a kölcsönvevőnél munkaviszonyban álló dolgozóknak.

A kölcsönvevő és a kölcsönadó megosztja a munkáltatói jogkör gyakorlását, de pl. a munkaviszonyt csak a kölcsönbe adó szüntetheti meg. A felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, képességével, vagy a munkáltató működésével összefüggő ok lehet, 15 napos felmondási idővel, amely alatt a munkavállaló mentesül a munkavégzési kötelezettség alól.

Károkozás

Ha kárt okoz a munkavállaló a kölcsönvevőnél, akkor az alkalmazottak károkozásért való felelősségére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a Ptk.-ból. Ilyenkor eltérő megállapodás hiányában a kölcsönvevő a munkáltató, és az okozott károkért a kölcsönvevő és a kölcsönadó egyetemlegesen felel.

Korlátozások:

  • Vannak esetek, amikor nem lehetséges a kölcsönzés, például sztrájkoló munkatárs helyettesítésére.
  • A kölcsönzés időtartama maximum 5 év lehet, mindenféle hosszabbítási lehetőséggel együtt.
  • További korlátozás, hogy a kölcsönvevő már nem kölcsönözheti tovább a dolgozót, azaz nem végeztethet vele munkát más munkáltatónál.
  • A visszaélések elkerülése érdekében hozott rendelkezés, hogy nem jöhet létre munkaerő-kölcsönzés olyan vállalkozások között, ahol a kölcsönbe adó és a kölcsönbe vevő tulajdonosi köre akárcsak részben is azonos, vagy az egyik cég valamilyen arányban tulajdonosa a másik cégnek, vagy egy harmadik szervezet révén állnak a cégek tulajdonjogilag kapcsolatban. Ha így kötnek mégis szerződést, az érvénytelennek számít.