A könyvelés során is több problémát jelentő behajtási költségátalánnyal kapcsolatban új jogszabályt fogadtak el az elmúlt héten. A törvényhozók kivették azt az új Ptk-ból és egy új önálló jogszabályba foglalták az idevágó rendelkezéseket.

A változtatás célja

A cél az adminisztráció könnyítése a kereskedelmi ügyletekben részt vevő felek számára. A törvényalkotók szándéka szerint ugyanis nem szeretnének olyan terheket róni az érintett vállalkozásokra, amelyek nem következnek közvetlenül abból az EU irányelvből, amely a behajtási költségátalány alapjául szolgál.  A korábbi szabályozás a „köteles fizetni” szófordulatot használta a behajtási költségátalánnyal kapcsolatban, míg most már „igényt tarthat” lett a megfogalmazás.  Azaz a jogosult fél szabadon eldöntheti, hogy követeli ezt az összeget késedelmesen fizető partnerétől.

A könyvelési következmény

Az új törvény elfogadásával a számviteli törvény is módosul: azok, akik a behajtási költségátalány kötelező volta miatt kötelezettséget mutattak ki az egyéb bevételekkel szemben, most ezt kivezethetik, ha a jogosult nem követelte tőlük. A hatálybalépés gyorsasága – a kihirdetés napját követően életbe lép a törvény – a tavalyi üzleti évről szóló, most készülő beszámolók miatt fontos.

Az összeg nem változott

Az új törvény szerint is a korábbi, a Ptk-ban megállapított összeg, 40 euro maradt a  behajtási költségátalány összege. A késedelem kezdőnapján, az MNB által közzétett árfolyamon kell a 40 eurót forintra átszámítani.

Egy korábbi bejegyzésünkben a behajtási költségátalány könyveléséről osztottuk meg a fontosabb információkat. A bejegyzés az új Ptk. elfogadása után készült, így abban lehetnek elavult információk:

Az új Ptk.-ban bevezetett behajtási költségátalány amellett, hogy megosztja a szakmát, a könyvelés terén is felvet néhány kérdést. Elmondható, hogy a mai napig nincs minden adminisztrációs teendő, elszámolási lépés kiforrva. A pénzügyi teljesítéseket pozitív irányban támogatja, azonban igen sok adminisztrációs többletmunkát is igényelne a vállalkozásoknál.

A behajtási költségátalány főbb jellemzői

Azoknál a szerződéseknél alkalmazható, amelyeket 2013. július 1-t követően kötöttek, vagy ezen időpont után módosítottak. Értéke 40 eurónál alacsonyabb nem lehet, de ezt meghaladó értékben ki lehet szabni. Szerződésben előre nem zárható ki, és akkor is felszámolható, ha nincs többletköltsége a félnek a késedelem miatt. Nincs szükség fizetési felszólításra sem ahhoz, hogy kiróják. Keletkezését nem befolyásolja, hogy mennyi időt késett az adós. A jogosult lemondhat a behajtási költségátalány követeléséről.

Részletfizetés

Amennyiben a könyvelés részletfizetést tart nyilván, és mindegyik részlettel késik az adós, akkor annyiszor lehet felszámítani, ahány késedelmes részletről szó van. Ez azt jelenti, hogy nem számlánként, hanem késedelmenként lehet követelni.

Más pénznemben fennálló tartozás

A 40 eurónyi összeg pénznemét a főtartozás pénzneméhez kell igazítani. A késedelmi kamatfizetési kötelezettség kezdő napján érvényes MNB középárfolyamon kell átszámítani a 40 eurót más pénznemre.

Könyvelési szabályok

A mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált, elszámolt, megfizetett, fizetendő, és az üzleti évet terhelő behajtási költségátalány könyvelése a kötelezettnél az egyéb ráfordítások illetve a rövid lejáratú kötelezettségek között történik. Amennyiben a jogosult azelőtt, hogy megkapná az összeget, egy nyilatkozatban lemond róla, a kötelezettnek ki kell az vezetni a könyvelésben a kötelezettségek közül és rendkívüli bevételként kell elszámolnia.

A jogosultnál viszont csak a mérlegkészítésig befolyt, tehát pénzügyileg is rendezett behajtási költségátalányt lehet kimutatni a könyvelésben, mégpedig az egyéb bevételek között. Ha lemond róla, nem szükséges azt átvezetni a ráfordítások közé, hisz amíg nincs rendezve, nem is kell azt a könyvelésbe beállítania.

Ha a mérlegfordulónap után, de a mérlegkészítés előtt rendezik, akkor el kell azt határolni.

A behajtási költségátalányt nem terheli áfa, ugyanis nem jelent sem termékértékesítést, sem szolgáltatásnyújtást.

Ha nem érvényesíti a jogosult a behajtási költségátalányt, akkor annak nincs illetékvonzata (sem ajándékozási, sem egyéb).

Könyvelés a kötelezettnél

Adótanácsadó tippünk a helyes könyveléshez: ha a kötelezetthez megérkezik a számla, és eltelik a rajta lévő fizetési határidő úgy, hogy nem kerül kiegyenlítésre, akkor arra a napra automatikusan könyvelni kell a 40 eurónyi költségátalányt is.