Ha a dolgozónak a szokásos munkavégzési helyétől távol, külföldön kell munkát végezni, akkor számukra külföldi napidíj fizetendő, a felmerülő többletköltségeik fedezésére.

Külföldi kiküldetés

A munkáltató által elrendelt és a munkaszerződésben foglalttól eltérő helyen végzett munka a kiküldetés. Ha mindez Magyarország területén kívül történik, akkor külföldi kiküldetésről beszélünk. A külföldi kiküldetés nem azonos a külszolgálattal, külszolgálatra csak a dolgozó és a munkáltató viszonyában kerülhet sor, munkaviszony keretében, külföldi kiküldetés azonban bármely belföldi magánszeméllyel kapcsolatban lehetséges, nem kell hozzá munkaviszony, előfordulhat megbízási jogviszonyban is. A külszolgálat beletartozik a külföldi kiküldetések körébe.

Az új Mt. már nem tartalmazza a kiküldetés fogalmát, helyette a munkaszerződéstől eltérő munkahelyen történő foglalkoztatásként nevezi meg.

Kiküldetés díjazása – külföldi napidíj

Attól, hogy a dolgozó nem a szokásos helyen végzi a munkáját, még nem kerülhet méltánytalan helyzetbe, ezért az Mt.-ben szabályozzák a kiküldetésekre fizetendő díjat. Egyéb megállapodás hiányában a munkaszerződésben meghatározott alapdíjat kapja a munkavállaló, illetve ezen felül költségtérítés is megilleti, külföldi kiküldetésnél ez a külföldi napidíj. Általában kollektív szerződés vagy más belső szabályzat határozza meg, mennyi  külföldi napidíjat kap a dolgozó.

A külföldi napidíjon felül az igazolt többletköltségeket is meg kell téríteni, mint például a szállásköltséget, az utazási költséget, az élelmezést.

A külföldi napidíj alapvetően adóköteles, de ha a dolgozó a kiküldetés alatt felmerülő költségeinek ellentételezésére kapja, akkor a következő tételeket nem kell figyelembe venni az adó alapjaként kiszámított jövedelemnél:

  • utazási jegy ellenértékét, és a szállásdíjból azt az összeget, amellyel szemben a dolgozó közvetlenül, bizonylattal köteles a munáltatóval elszámolni, vagy ha ezt a díjat a dolgozónak utólag, bizonylatra téríti meg a munkáltató
  • olyan összeget, amelynek elszámolása a vállalkozás nevére kiállított számla alapján történik, pl. az étkezés (ha a külföldi ügyfelet vendégül látja a kiküldött munkavállaló)
  • utazásra kapott összeget, amelyet kiküldetési rendelvény alapján fizetnek, ha az összeg nem haladja meg a jogszabályban is meghatározott, igazolás nélkül is elszámolható összeget.

Ha a dolgozó azt választja, hogy saját bizonylatai alapján tételes költségelszámolással állapítja meg az adóköteles részt, akkor az utazási jegyben és a szállásdíjban már bennefoglalt étkezési költségen felül más élelmezési kiadás már nem téríthető meg számára számlák alapján.

Külföldi kiküldetés időtartama

Az indulás és az érkezés közt eltelt idő számít a kiküldetés időtartamának. Az országhatár átlépésétől illetve légi, vízi út esetén az indulás előtt egy órával indul a külföldi kiküldetés. A kiküldetés egy órával a légi, vízi visszaérkezés után ér véget. A külföldi kiküldetésben töltött órákat 24-gyel osztva kapjuk meg a napok számát, de amennyiben a fennmaradó rész meghaladja a 8 órát, az is egy egész napnak számítandó.

Ez igaz rövidebb kiküldetésnél is, ha 24 óránál rövidebb, de legalább 8 órás a külföldi kiküldetés, akkor az egy egész napnak számít.

Elképzelhető, hogy  egymást követő, 24 óránál rövidebb kiküldetések ugyanazon a napon kezdődnek, ilyenkor egybe lehet azokat számítani. Fontos, hogy légi és vízi utazásnál csak akkor vehető figyelembe az 1-1 óra indulás előtt és érkezés után, ha az érkezés és a következő indulás között legalább két óra eltelik. Amennyiben ez rövidebb, úgy az az idő is kiküldetésnek minősül.

Adózás szempontjából érdekes kérdés, ha évek között áthúzódik a kiküldetés. Ekkor az adókötelezettség abban az évben keletkezik, amikor a külföldi napidíj kifizetése illetve a költségelszámolás megtörténik.