A közérdekű munka a Büntető Törvénykönyvben megjelölt 3 fő büntetési nem egyike, amely súly szerint a szabadságvesztésnél enyhébb, de a pénzbüntetésnél súlyosabb fő büntetési nem. A közérdekű munkára ítélt e büntetés során a büntetés-végrehajtási bíró által kijelölt gazdálkodó szervezetnél kell, hogy büntetését letöltse. A kijelölt munkahellyel a közérdekű munka tartamára nem létesül munkaviszony [Bv.tvr. 61. § (1) bekezdés], annak ellenére, hogy az elítélt munkát végez.
A közérdekű munka büntetés minimális időtartama 1 nap, maximális időtartama 50 nap, és egy napi közérdekű munkának 6 óra munkavégzés felel meg.
A különböző munkavégzés egyediségei
A foglalkoztatásra kijelölt munkáltató köteles értesíteni a bíróságot, ha az elítélt megkezdi büntetését vagy éppen nem tesz eleget munkakötelezettségének, ha a büntetés végrehajtása során más munkahely kijelölése válik szükségessé vagy ha az elítélt a büntetését kitölti. Ezen felül a kijelölt munkáltató köteles az elítélt utazási költségeit megtéríteni, ha a munkavégzés nem a lakóhelyen történik.
A közérdekű munka végrehajtása során az elítélt által okozott illetőleg az elítéltet ért kárért való felelősségre a munkajogi szabályok az irányadóak azzal, hogy az elítélt anyagi felelősségének mértékét a hasonló munkakörben foglalkoztatott munkavállalók átlagkeresetének figyelembevételével kell megállapítani.
A közhasznú munkavégzés fogalma az Flt 16/A. §-ában merül fel, mely az ilyen munka támogatását rendezi. Az Flt 16/A. § (1) bekezdése szerint meghatározott mértékű támogatás nyújtható a munkaadónak, ha a lakosságot vagy települést érintő közfeladat vagy önkormányzat által önként vállalt, a lakosságot illetőleg a települést érintő feladat ellátása vagy közhasznú tevékenység folytatása érdekében a munkaügyi központ által kiközvetített munkanélküli foglalkoztatását vállalja munkaviszony keretében úgy, hogy ezzel a foglalkoztatással a foglalkoztatottainak létszámát a foglalkoztatás megkezdését megelőző havi átlagos statisztikai állományi létszámhoz képest bővíti és a foglalkoztatással nyújtott szolgáltatás ellenértékeként más szervtől díjazásban nem részesül.
E szerint a meghatározás szerint közhasznú munkának tehát nem csak a közhasznú szervezetekről szóló, 1997. évi CLVI. törvény 26. § c) pontjában meghatározott tevékenységeket kell érteni, hanem a lakosságot vagy a települést érintő közfeladatot, illetve az önkormányzat által önként vállalt, a lakosságot illetőleg a települést érintő feladat ellátását is. Ilyennek tekinthető így a településfejlesztés, településrendezés, a környezet védelme, a vízrendezés, csapadékvíz-elvezetés, csatornázás, a lakásgazdálkodás, lakásfenntartás, köztemető fenntartása, helyi tömegközlekedés, településtisztaság fenntartása, helyi közbiztonsági- tűzvédelmi feladatok ellátása, egészségügyi szociális alapellátás biztosítása, közművelődési-, művészeti-, sporttevékenység támogatása, nemzetiségi és etnikai kisebbségek jogainak biztosítása, foglalkoztatási feladatokban való közreműködés, az egészséges életmód szervezeti és közösségi feltételeinek biztosítása is. Ez összhangban áll a közhasznú tevékenység fogalmával, mely szerint ez nem más, mint a társadalom és az egyén közös érdekeinek kielégítésére irányuló, a szervezet létesítő okiratában szereplő cél szerinti tevékenység, melynek taxative felsorolását adja a korábban említett, 1997. évi CLVI. törvény 26. §-ának c) pontja.
A közcélú munka fogalmával a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 37/A. § (6) és (7) bekezdések foglalkozik. A (6) bekezdés szerint a települési önkormányzat az aktív korú, nem foglalkoztatott személyek munkaerő-piaci helyzetének javítása érdekében foglalkoztatást szervez, melynek keretében különösen a rendszeres szociális segélyt kérelmező igényjogosult személyek foglalkoztatását kell biztosítani. A foglalkoztatási kötelezettség közmunka, közhasznú munka-, vagy közcélú munka (azaz az önkormányzat által szervezett foglalkoztatás) biztosításával teljesíthető. A (7) bekezdés szerint közcélú munka alatt az olyan munkáknak vagy közhasznú munkának nem minősülő állami vagy helyi önkormányzati feladat ellátását kell érteni, amelynek teljesítéséről jogszabály alapján a települési önkormányzat gondoskodik.
