Milyen fontosabb változásokat találunk az új Ptk-ban?
Előző év februárjában elfogadásra került az új Polgári Törvénykönyv, amely a 2013. évi V. trv. lett. A polgári jog leglényegesebb szabályait foglalja magában, de továbbra sem ebben szabályozzák majd pl. a munka világát. Több, mint 1500 szakaszból áll, nyolc könyvre osztották, ezeken belül részek, címek és fejezetek tagolják a témákat. A cikkben a jelenleg érvényben lévő jogszabályhoz viszonyított lényeges változtatásokat tekintjük át.
Milyen témákat tartalmaznak az egyes könyvek?
A Bevezető rendelkezések könyve a törvény rendeltetéséről, hatályairól, alapelveiről szól. A Második Könyvben, amelynek Az ember mint jogalany lett a címe, a cselekvőképességgel, a jogképességgel kapcsolatos cikkelyek találhatóak, valamint a személyiségi jogok, a szerzői jog és az iparjogvédelem. A jogi személyekkel foglalkozik az azonos című Harmadik Könyv, a családdal, a házassággal, a gyámsággal pedig a Negyedik Könyv, Családjog címen. Az Ötödik Könyv a Dologi jog címet kapta, ebben a birtokra, a tulajdonra vonatkozó szabályokat találjuk. A leghosszabb a Hatodik Könyv, ami Kötelmi Jog címen valamennyi kötelemről szól. A Hetedik Könyv témája az Öröklési jog, a Nyolcadik Könyv pedig az uniós megfelelést, az értelmező, hatálybaléptető és átmeneti rendelkezéseket tartalmazza, Záró rendelkezések címen.
Miben változott a jogi személyek szabályozása?
A részletszabályokban csak kisebb változtatások történtek. A korábban érvényes Ptk. és a gazdasági társaságokról szól 2006. évi IV. trv. között volt néhány párhuzam, amelyet az új szabályozás igyekezett feloldani. Megszűntette a trv. a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság fogalmát, a bt.-k valamint a kkt-k jogi személyek lettek. A szövegezés szerint az állam jogi személyként jár el a polgári jogi jogviszonyokban, de nem önálló jogi személy típus.
Kötelmekkel kapcsolatos változások
A „régi” Ptk.-ban a szerződések szabályait kellett alkalmazni az egyéb kötelmekre is. Az új anyagban a szerződésekre vonatkozó szabályok követik a kötelmek általános szabályait, ezután van szó az egyes konkrét szerződéstípusok szabályairól. Az új megközelítés logikailag jobban követhető, de nagyobb tapasztalatot igényel a korrekt alkalmazása. A szerződésen kívüli kárfelelősség és a szerződéses kárfelelősség külön-külön szabályozott terület lett.
A zálogjog szabályozása kikerült a kötelmi jogi szabályok közül és a Dologi jog című Könyvbe került. Új intézmény a zálogjog vonatkozásában a hitelbiztosítéki nyilvántartás az egyéb biztosítéki jogok nyilvántartására, valamint a nem lajstromozott ingó dolgokon, jogokon és követeléseken alapított zálogjog.
Magánszemélyekkel kapcsolatos jogszabályok változásai
A cselekvőképesség szabályaiban fontos változtatások történtek. Megalkották a támogatott döntéshozatal intézményét és az előzetes jognyilatkozatot, amely a jövőbeni cselekvőképesség korlátozásánál alkalmazandó. A személyiségi jogok fejezetében a nem vagyoni kártérítés helyett sérelemdíjról olvashatunk. A közérdekű bírságot megszüntetik.
A Családjoggal foglalkozó Könyv a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. trv. alapján készült. Ebben a trv.-ben még nem szerepelt például házassági vagyonjogi szerződés, élettársi szabályozás, most ezek is bekerültek a szövegezésbe – családjognál és kötelmi jognál is említve.
Mikor lépett életbe az új Ptk, azaz az új Polgári Törvénykönyv?
2014. március 15-én (a dátumot a Nyolcadik Könyvben találjuk).
Fontos joganyag készül a T/12094 törvényjavaslatból, ebben találhatóak a hatálybalépéssel kapcsolatos átmeneti és felhatalmazó rendelkezések.
További cikkek a Polgári Törvénykönyvvel (Ptk.) kapcsolatban. >>
