A munkahelyi összeférhetetlenség alatt azt a helyzetet értjük, amikor a dolgozó a munkaviszony fennállása alatt olyan magatartást tanúsít, amely sérti a munkáltató jogos gazdasági érdekeit. Természetesen kivétel, ha a magatartására valamilyen jogszabály feljogosítja.

Munkahelyi összeférhetetlenség esete

A munka törvénykönyvében az összeférhetetlenségre konkrét definíciót nem találunk. Tipikusan akkor merül fel a munkáltató jogos gazdasági érdekének védelme, amikor a dolgozó másodállást létesít. Ha a munkaidő egybeesne a két jogviszonyban, az egyértelműen sértené a munkáltató jogos érdekeit, de az is munkahelyi összeférhetetlenséghez vezet, ha egymás versenytársai a munkáltatók, vagyis hasonló tevékenységet végeznek. Akkor is sértheti a dolgozó a főállásban szereplő munkáltató jogos gazdasági érdekeit, ha „csak” annyi a probléma a két munkaviszonnyal, hogy az egyik munkakör pihenőidejében végzi a másodállás feladatait a dolgozó, és ezért fáradt lesz, nem tud főállásban megfelelően teljesíteni.

Ha a dolgozó is céget alapít

A dolgozó nemcsak másodállásba mehet el konkurens tevékenységet végezni, hanem alapíthat is olyan céget, amely a munkáltatóéval hasonló tevékenységet végez. Ilyen cégben tulajdont szerezni, vagy vezető tisztségviselő feladatot ellátni szintén munkahelyi összeférhetetlenséghez vezet. Adótanácsadó tippünk: bíróságok akkor is megállapítják ilyenkor a dolgozó jogsértő magatartását, ha a másik cég csak a cégjegyzékben szerepelteti a konkurens tevékenységet, valójában nem is gyakorolja.

Személyi összeférhetetlenség

Ha a munkavállaló olyan személlyel kerül alá-fölérendeltségi viszonyba, akivel a munkaviszonyon kívül is kapcsolatban van, pl. hozzátartozója vagy közeli barátja, az személyi összeférhetetlenséget jelent. Természetesen nem szükségszerű, hogy ez veszélyt jelentsen a munkavégzésre, de előfordulhat, hogy visszaélnek a helyzettel és nem tudnak egy szituációban objektíven megnyilvánulni.

Politikai és etikai összeférhetetlenség

Problémát okozhat egyes munkaköröknél, ha a dolgozó egy párt tisztségviselője lesz, vagy nyilvános szereplést vállal annak képviseletében. Etikai összeférhetetlenségről beszélünk minden más esetben, amikor a dolgozó magatartása veszélyezteti a munkáltató jogos gazdasági érdekét. Erre példa, amikor egy beszerző elfogadja az egyik beszállító ajándékát.

Arányosság követelménye

Amikor munkahelyi összeférhetetlenség gyanúja merül fel, mindig tekintettel kell lenni valamennyi körülményre. Ami egyik oldalon a munkáltató jogos gazdasági érdeke, az a másik oldalon a magánélet zavartalanságát, vagy a vállalkozás szabadságát sértheti. Az egyes helyzetek megítélésekor tehát mindig az arányosság követelményét kell szem előtt tartani.

Sokszor elég, ha egy adott helyzet bejelentésére kötelezik a munkavállalót, például ha egy beosztottjával személyes kapcsolatba kerül. Ilyenkor már ellenőrizni tudja a munkáltató, hogy meg tudja-e tartani objektivitását a kapcsolat ellenére.

Azonnali szankciók helyett érdemes határidőt felállítani, amelyen belül megszüntethetik az összeférhetetlen helyzetet a dolgozók.

Károkozás

Lehet akár olyan súlyos is a helyzet, hogy a munkáltató jogos érdekeinek veszélyeztetése már kárigény megalapozását jelenti, vagy a munkaviszony azonnali hatályú megszüntetését. Főként akkor fordul elő, amikor a munkáltató által kifejezetten megtiltott összeférhetetlenségi állapot áll fenn, illetve amikor a dolgozó egy ilyen állapotot hosszú ideig szándékosan titokban tart.