4.3.  Munkaruha

 

A Munka törvénykönyve 165 §-ának (2) bekezdése szerint, ha a munka a ruházat nagymértékű szennyeződésével vagy elhasználódásával jár, a munkáltató a munkavállalónak munkaruhát köteles biztosítani. Az Mt. tehát megfogalmazta a munkaruha-juttatás kötelező eseteit. Ennek a gyakorlatban való alkalmazása azonban azt igényli, hogy a munkáltató a munkahely sajátosságai figyelembevételével esetleg a kollektív szerződésben szabályozza azokat a munkaköröket, amelyekben munkaruhát a nagymértékű szennyeződés miatt adni kell, és azt is, hogy milyen munkaruhafajtát kell adni, mikortól és milyen kihordási idővel.

Az Szja-tv. 1. sz. melléklete 8.24. pontja alapján adómentes természetbeni juttatás a munkáltató által a munkavállaló magánszemélynek adott munkaruházati termék. A hivatkozott melléklet 9.2. pontja határozza meg, adómentesség szempontjából mi minősül munkaruházati terméknek.

E szerint munkaruházati termék

  • A jogszabályban előírt módon és feltételekkel rendszeresített egyenruha, formaruha, védőruha, munkaruha, valamint tartozékai,
  • Az olyan öltözet és tartozékai, amelyet a munkavállaló egészségének védelme, a munkakörén, a feladatainak ellátásán kívül hordott ruházatának megóvása céljából, az adott munkakörben, a feladat ellátása közben visel,

Feltéve, hogy a körülményekből megállapíthatóan a munkaruházati termék használata nélkül a munkavállaló egészsége veszélyeztetett, illetőleg a ruházat nagymértékű szennyeződése, gyors elhasználódása következik be.

A hivatkozott jogszabályi előírás alapján a juttatás munkavállalók esetében adómentes. Így például a személyesen közreműködő tagoknak adott munkaruha-juttatás nem minősül adómentes természetbeni juttatásnak, mivel nem munkavállaló (hanem tulajdonos) részére adják, továbbá nagymértékben valószínűsíthető, hogy a hivatkozott feltételek (elsősorban az egészség veszélyeztetettsége) sem teljesülnek.

A társaság által beszerzett és a fizikai dolgozók részére átadott munkaruhákat, ha azok megfelelnek az Szja-tv. 1. számú melléklete 9.2. pontja szerinti munkaruházati termékeknek, a beszerzéskor az Szt. 23. §-ának (4) bekezdése szerint kell a könyvekben állományba venni:

  • A befektetett eszközök között akkor, ha azok kihordási ideje legalább egy év,
  • A készletek között akkor, ha a vállalkozó tevékenységét legfeljebb egy évig szolgálják, a kihordási idejük egy évnél rövidebb, illetve maximum egy év.

Az előbbi esetben a rendeltetésszerű használatbavételkor (a dolgozóknak történő átadáskor) kell meghatározni a használat időtartama alatt az évenként elszámolandó értékcsökkenési leírás összegét (beszerzési értékük alapján a használatbavételkor általában egy összegben is leírhatók), az utóbbi esetben a rendeltetésszerű használatbavételkor kell anyagköltségként egy összegben elszámolni. A gyakorlatban a munkaruhákra ez a jellemzőbb, hiszen értékük és elhasználódásuk is ezt alapozza meg. Számoljuk el tehát az anyagköltségek között.

Amennyiben a társaság által beszerzett és a munkavállalóknak átadott munkaruhák nem felelnek meg az Szja-tv. szerinti munkaruházati termékekkel szembeni követelményeknek, akkor a munkaruha-juttatás természetbeni juttatásnak minősül, és az áfával növelt bekerülési értéket a személyi jellegű egyéb kifizetések között kell elszámolni, a természetbeni juttatást terhelő szja-val együtt.

A természetbeni juttatást ez esetben társadalombiztosítási járulék esetleg munkaadói járulék is terheli, melyet a bérjárulékok között kell elszámolni.