A vállalkozások nagy része azért veszít munkaügyi vita esetén, mert nem tudja megvédeni álláspontját vagy nem tudja bizonyítani az általa felvázolt eseményeket. A munkaügy működését ezért érdemes úgy felépíteni, hogy minél kevesebbszer kerülhessen sor vitára a dolgozóval, illetve rendelkezzen a vállalkozó a megfelelő eszközökkel, dokumentációval állításai bizonyításához.

Munkaközi szünetek kiadása

Akár munkaügyi vitát is szülhet az a szituáció, amikor a dolgozó nem tudja kivenni a munkaközi szüneteket. A törvény a munkaadó felelősségévé teszi, hogy meg tudja-e szakítani a dolgozó a munkát a munkaközi szünetek alkalmára. 6 órásnál hosszabb munkaidő esetén 3*20 percet, ha a 9 órát is meghaladja a munkaidő, akkor újabb 25 percet kell biztosítani.

A dolgozó részéről viszont azzal kell tisztában lenni, hogy a cigarettaszünet nem biztosítja emberi méltósághoz vagy egészséghez fűződő jogát, ezért arra nem köteles őt kiengedni a munkáltató, ezért munkaügyi vitát nem érdemes kezdeményeznie. Természetesen ahhoz, hogy mivel tölti a hivatalos munkaközi szünetet a dolgozó, semmi köze a munkáltatónak, akár dohányozhat is.

Főként a monitor előtti munkát végzőktől hallani, hogy nem tudják kivenni a törvény által biztosított munkaközi szünetet. Szintén munkaügyi vitát előzhetünk meg azzal, ha mindkét fél tisztában van vele, hogy ez az óránkénti 10 perces szünet teljesen más, mint a munkaközi szünet, mert ezek a szünetek csak a monitor előtti munka alól adnak felmentést, egyébként más feladatokkal foglalkoznia kell a dolgozónak.

Munkaügyi vita – Felelősségrevonás jogalap nélkül

A munkáltató nem minden esetben kérhet kártérítést a dolgozótól, ha hiány van a rá bízott árukészletben. Ahhoz, hogy ne legyen munkaügyi vita a kártérítésből, tudnia kell, hogy csak akkor követelheti azt jogszerűen, ha

  • a készletet elzártan tárolták
  • ellenőrizték a készlet tárolását
  • más nem férhetett hozzá a leltárkészlethez.

Tipikus eset, amikor a bolt leltárkészletének hiánya esetén kérnek kártérítést a dolgozóktól. Ilyenkor a fenti kritériumok nem teljesülnek, hisz bárki hozzáférhet a polcon lévő áruhoz.

Fegyelmi büntetés

A fegyelmi büntetés akkor alkalmazható, ha a munkaszerződésben kikötötték azt a felek. Mértéke nem lehet több négy havi bérnél, és mindenképp jegyzőkönyvet kell felvenni a megtörtént eseményről. Munkaügyi vitára adhat okot, ha nem tudja a munkáltató egyértelműen bizonyítani a fegyelmi büntetés okát, vagy az ok nem függ össze a dolgozó munkavégzésével.

Érdemes tisztában lenni azzal is, hogy a munkabért törvény védi, önhatalmúlag nem vonhat le abból kártérítést a bérszámfejtés. Csakis fizetési felszólítással, vagy bíróságon keresztül lehet ezt megtenni.

Próbanap szerződés nélkül?

Hivatalosan a próbanap, próbamunka intézménye nem létezik, mégis sokan esnek abba a tévedésbe, hogy normál munkakörülmények között „próbálják ki” a leendő munkavállalót, természetesen munkaszerződés, sőt néha fizetés nélkül.  Az egyetlen járható út a munkaügyi vita elkerüléséhez a próbaidő kikötése a már aláírt szerződésben, természetesen erre az időre is már bejelentéssel kell foglalkoztatni a dolgozót.