A számviteli törvény legújabb, tervezett változásai a 2016-ban induló üzleti év beszámolóira vonatkoznak első ízben. Céljuk, hogy közelítsék a magyar törvényt a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokhoz, de még így sem fognak megfelelni a magyar jogszabályok az IFRS-eknek, tehát mindenképp várhatóak még komolyabb változtatások a következő években.
Megszűnik a rendkívüli eredmény kategória
A számviteli törvény egyik lényeges változása, hogy megszűnik a rendkívüli eredmény, mint kategória. Amely tételek korábban itt szerepeltek, azokat az egyéb vagy a pénzügyi műveletek között kell kimutatni. Az adózás tekintetében, a most hatályos adónemek adóalapjainak kiszámítását nem érinti ez a változás, azonban érdekes kérdés lehet például a premizálás, amennyiben egy vezető prémiumát az üzemi (üzlet) tevékenység eredményétől tették függővé. Ilyenkor ugyanis változhat a prémium alapja.
A kiegészítő mellékletben kell bemutatni az egyéb illetve a pénzügyi műveletek körébe tartozó jelentős összegű tételek társasági adóra gyakorolt hatását.
Számviteli törvény szerint
Kiegészítő melléklet egyéb változásai
A számviteli törvény tervezett változtatása szerint többféle információt kell a kiegészítő mellékletben szerepeltetni, mint eddig, például:
- a dolgozók bére, személyi jellegű egyéb kifizetései mellett a bérjárulékok, állománycsoportonként
- értékpapírok eladása, beváltása, törlesztése esetén az egymással szemben elszámolt ráfordítások, bevételek
- igénybe vett szolgáltatások jelentős költségei.
Változik az osztalék elszámolása
Az osztalék összegét a könyvelésben a róla meghozott döntés napján kell szerepeltetni, és nem annak az évnek a beszámolójában, amelyre vonatkozóan jóváhagyták azt. A mérlegben az új szabályok szerint nem szerepel a mérleg szerinti eredmény, a kategória helyett az eredménykimutatás az adózott eredmény levezetését tartalmazná.
Adózott eredmény = üzleti tevékenység eredménye + pénzügyi műveletek eredménye – adófizetési kötelezettség
Módosul a cégérték számviteli kezelése
A számviteli törvény legújabb változásaival a cégérték fogalma és elszámolásának szabályai is változnak. Az üzleti vagy cégérték a megvásárolt társaságért, annak üzletágáért (telephelyéért) fizetett ár, és az állományba vett eszközöknek a piaci értékének az átvállalt kötelezettségekkel csökkentett értéke közti különbözet. Ha a fizetett ellenérték ennél kisebb, akkor negatív cégértékről van szó, amelynél hasonló számítást kell alkalmazni.
Megszűnik a lehetőség arra, hogy többségi részesedés vásárlása esetén cégértéket mutasson ki a vállalkozás. A részesedés utáni cégérték a részesedés könyv szerinti értékébe épül be, azaz a vételár egésze részesedésként kerül elszámolásra.
Az EU szabályainak megfelelően, a számviteli törvény szabályozása szerint a cégértéket 5-10 év alatt csökkenteni kell, és a terven felüli értékcsökkenést nem írhatják vissza a vállalkozások.
Emelkedik az egyszerűsített beszámoló készítéséhez megállapított határérték
Ha elfogadják a számviteli törvény változtatásait, akkor a vállalkozások többsége jogosult lesz egyszerűsített beszámolót készíteni az új határértékekkel, azaz ha egymást követő két évben a mérleg fordulónapján a következő három érték közül kettő a határérték alatt marad:
- mérlegfőösszeg – 1200 milló forint
- éves nettó árbevétel – 2400 millió forint
- átlagosan foglalkoztatottak száma – 50 fő.