• 2012. január 1-jétől a foglalkoztató és a biztosított egyéni vállalkozó által fizetett „munkáltatói” társadalombiztosítási járulék (a nyugdíj-biztosítási járulék, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék) helyébe a szociális hozzájárulási adó lép.
  • A szociális hozzájárulási adóról szóló jogszabály alapján a kifizető, illetve saját maga után az egyéni vállalkozó és a mezőgazdasági őstermelő adót fizet, melynek mértéke az adó alapjának 27 százaléka.
  • A járulékszabályokhoz hasonlóan a szociális hozzájárulási adónál is van minimum-alap előírás az adóalany egyéni vállalkozókat, őstermelőket és a társas vállalkozások személyes közreműködő tagjait érintően. A havi minimum adóalap őstermelőknél a minimálbér 100 százaléka, míg a főállású vállalkozóknál a minimálbér (illetve a járulékkal azonos feltételek szerint a garantált bérminimum) 112,5 százaléka.
  • A szociális hozzájárulási adónak minden esetben csak a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti adókötelezettség alá eső bevétel az alapja.
  • Ez az intézkedés a szolidaritási elvet erősíti, és egyértelművé teszi azt, hogy a munkáltatói befizetés nem keletkeztet a munkavállalónál társadalombiztosítási ellátásra való jogosultságot (a nyugdíjvárományokat, az egészségügyi ellátásra való jogot egyaránt az egyéni járulékbefizetések teremtik meg).
  • A szociális hozzájárulási adó tb-alapok közötti megosztásáról a költségvetési törvény gondoskodik, ezáltal biztosítva a tb-ellátások és a munkaerő-piaci szolgáltatások finanszírozását.

A szociális hozzájárulási adó kedvezményei:

A munkáltatók az adóból jelentős mértékű kedvezményt vehetnek igénybe, ha végrehajtják a munkavállalók bérének nettó szinten tartásához szükséges béremeléseket. Ez a kedvezmény csökkentett összegben 2013-ban is érvényesíthető. A kedvezmény alapja a munkavállalót megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett bruttó munkabér, amely megegyezik a személyi jövedelemadó adóelőleg alapjának számításánál figyelembe vett jövedelemmel (a kedvezmény alapjának része a szakszervezeti tagdíj).

  • A kedvezmény mértéke 2012. évre havonta:
    a kedvezményalap 21,5 százaléka, de legfeljebb 16 125 forint, ha a részkedvezmény-alap nem haladja meg a 75 ezer forintot,
    16 125 forintnak a 75 ezer forint feletti kedvezményalap 14 százalékát meghaladó része, ha a kedvezményalap meghaladja a 75 ezer forintot.
    Az előző szabályból az következik, hogy havi 75 ezer forint jövedelemnél érvényesíthető a maximum 16 125 forint adókedvezmény és a kedvezmény 190 ezer forintos jövedelemnél fogy el.
  • A kedvezmény mértéke 2013. évre havonta:
    a kedvezményalap 16 százaléka, de legfeljebb 12 ezer forint, ha a részkedvezmény- alap nem haladja meg a 75 ezer forintot,
    12 000 forintnak a 75 ezer forint feletti kedvezményalap 20 százalékát meghaladó része, amennyiben a kedvezményalap meghaladja a 75 ezer forintot, azzal, hogy a 2013. évben az adókedvezmény érvényesítésénél nem kell teljesíteni az elvárt béremelést.

A kifizető az őt terhelő adóból adókedvezményt vehet igénybe, amennyiben a munkabérek elvárt emeléséről szóló kormányrendelet szerinti elvárt béremelést – ide nem értve az elvárt béremelésnek akár csak részben is béren kívüli juttatás formájában történő megvalósítását – valamennyi folyamatosan foglalkoztatott munkavállalója tekintetében végrehajtotta.

A kifizető az adókedvezményt az adóév egészében, de csak az olyan hónapra fizetendő adó megállapításánál veheti igénybe, amelyre vonatkozóan legalább a kormányrendelet szerint 2012-re elvárt mértékű béremelés valamennyi folyamatosan foglalkoztatott munkavállalóját az adott hónapra megillető munkabér tekintetében teljesül.

A Karrier Híd Programban részvevő, azaz a felmentését megelőzően közszférában foglalkoztatott személy után is jár adókedvezmény (mértéke a Programban részt vett munkavállaló bruttó munkabérének, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének 13,5 százaléka).

A munkahelyüktől megvált volt tisztviselők elhelyezkedését azzal segíti az állam, hogy a kedvezmény a munkabérek nettó értékének megőrzését célzó adókedvezménnyel együtt is érvényesíthető, de legfeljebb a számított szociális hozzájárulási adó összegéig.

A foglalkoztatási kedvezmények (start, start extra, start plusz, anyasági ellátásról részmunkaidőbe visszatérő munkavállalók kedvezménye) rendszerén a szociális hozzájárulási adó bevezetése csak annyiban változtat, hogy a kedvezmények már nem csökkentett mértékű tb-járulékot jelentenek, hanem a szociális hozzájárulási adóból részkedvezményként érvényesíthetők (új start plusz és extra kártyák továbbra is csak 2011 végéig válthatók ki).

Új típusú foglalkoztatási kedvezmény kerül bevezetésre: 2012. január 1-jétől 2012. december 31-éig start bónusz kártya váltható ki. A start bónuszt olyan személy válthatja ki, aki:

  • legalább 3 hónapig folyamatosan nyilvántartott álláskereső, vagy
  • gyes, gyed, gyet, ápolási díjban részesül, és a folyósítás megszűnése óta 365 nap még nem telt el, vagy gyes mellett szeretne dolgozni, és nincs munkahelye, és
  • start, start plusz vagy start extra kártyája sincs.

Start bónusz kártyánál a foglalkoztató a szociális hozzájárulási adóból – a kártya érvényessége alatt – részkedvezményt vehet igénybe, melynek mértéke: a bruttó munkabér (de legfeljebb a minimálbér másfélszeresének) 27 százaléka a foglalkoztatás első évében. Az adókedvezmény feltételei: legalább 31 napos foglalkoztatási időtartam és a legalább napi négy órás munkaidő.

További kedvezmények is érvényesíthetők, amennyiben a kifizető START, START PLUSZ, START EXTRA és START BÓNUSZ kártyával rendelkező munkavállalókat alkalmaz. Míg az első nem, az utóbbi három egy további adókedvezménnyel együtt is érvényesíthető olyan módon, hogy ha a kedvezmény meghaladja az adott munkavállaló vonatkozásában számított adót, akkor a kedvezmény számított adón felüli része a kifizető teljes szociális hozzájárulási adójából is érvényesíthető, sőt ha azt is meghaladja, az adóhatóságtól kérhető a meghaladó rész költségvetési támogatásként való kiutalása.

A kormányprogram foglalkoztatási céljaival összhangban 2013. január 1-jétől a szakképesítést nem igénylő munkakörben foglalkoztatottak esetében is érvényesíthető adókedvezmény (az ilyen munkakörben foglalkoztatottat megillető bruttó munkabér, de legfeljebb a minimálbér 9%-a) segítve foglalkoztatásukat.