A cikkben szeretnénk körbejárni a fő- és másodfoglalkozású társas vállalkozó biztosítási jogviszonyának, és a fizetendő járulékoknak kérdéseit. Ahhoz, hogy megállapítsuk, milyen járulék- és szocho-kötelezettségei vannak a vállalkozónak/vállalkozásnak a tagok után, tisztázni kell, hogy milyen jogviszonyban végzik a munkát. A cikkben most csak a társas vállalkozóra koncentrálunk.

Ki a társas vállalkozó?

A társas vállalkozó a társas vállalkozás azon magánszemély tagja, aki ténylegesen és személyesen közreműködik a vállalkozásban, és nem munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében teszi ezt. Társas vállalkozó a társas vállalkozás olyan ügyvezetője is, aki nem munkaviszonyban látja el ezt a funkciót.

Főfoglalkozású társas vállalkozó

A főfoglalkozású társas vállalkozónak a vállalkozástól a személyes közreműködésre kapott jövedelme után kell 10% nyugdíjjárulékot és 8,5% egészségbiztosítási- és munkaerőpiaci járulékot fizetnie.  A nyugdíjárulék alapja minimum a minimálbér kell, hogy legyen, az egészségbiztosítási- és munkaerőpiaci járulékot pedig legalább a minimálbér másfélszerese után kell megfizetni. Ezek a járulékfizetési alsó határok.

Adózás szempontjából is fontos, hogy igényel-e szakképzettséget a személyes közreműködés. Aamennyiben a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel, akkor a minimálbér a garantált bérminimum lesz. A vezető tisztség ellátása önmagában nem igényli az említett végzettséget, szakképesítést.

Járulék számítása

A járulékot havonta kell megállapítani, göngyölni, vagy átlagot számolni nincs mód. Tehát ha két hónapig semmilyen jövedelmet nem kap, majd kap 1 000 000 forintot a vállalkozó, akkor két hónapig a járulékfizetési alsó határ után kell fizetni, a harmadik hónapban pedig az 1 000 000 forint után a járulékokat.

Ha nem fizet a társas vállalkozónak jövedelmet a cég, és az adott hónapig elszámolt járulék nem éri el a befizetendő összeget, akkor a hiányzó összeget a vállalkozásnak meg kell előlegezni és be kell fizetni a vállalkozó helyett.

A társas vállalkozás szocho kötelezettsége

Főszabály: A társas vállalkozásnak a vele adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyban álló természetes személynek kifizetett adókötelezettség alá eső jövedelem után szochot kell fizetnie, ha a kifizetett jövedelem nem önálló tevékenységből származó jövedelem. Azonban különös szabályok vonatkoznak a főfoglalkozású társas vállalkozóra, ugyanis akkor is meg kell fizetnie a szochot, ha nincs a társas vállalkozónak személyes közreműködés utáni jövedelme, méghozzá egy ún. minimum adóalap után. Ez a minimum adóalap a minimálbér 112,5%-a. Ha ennél kevesebb a kifizettt jövedelem, akkor is a minimum adóalap lép életbe, mint szocho-alap. A szocho 27%.

Másodfoglalkozású társas vállalkozó

A fő eltérés a másodfoglalkozású társas vállalkozónál abban van, hogy nincs minimum járulék- és adóalap utáni fizetési kötelezettség.  Amíg nem kap jövedelmet a vállalkozó, nem kell fizetnie járulékot és nincs szocho kötelezettsége a vállalkozásnak sem. A ténylegesen kapott jövedelem után 10% nyugdíjjárulékot és 7% egészségbiztosítási járulékot fizet, ugyanis a 1,5% munkaerőpiaci járulék fizetésére sem kötelezett – ebben a jogviszonyban.

Ilyen esetek:

ha a társas vállalkozó

  • legalább 36 órát elérő munkaviszonyban áll máshol
  • közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója.