A családi járulékkedvezmény intézménye lehetővé teszi azok számára is a családi kedvezmény érvényesítését, akik az SZJA-alap terhére nem tudják azt teljes egészében igénybe venni.

Azok, akik élhetnek ezzel a lehetőséggel, az igénybe nem vett családi kedvezmény személyijövedelemadó-tartalmának megfelelő összeget a fizetendő egyéni járulékukból vonhatják le. A családi kedvezmény az összevont adóalapot csökkenti, a járulékkedvezmény a fizetendő nyugdíjjárulék, társadalombiztosítási járulék összegét csökkenti.

Az ellátások összegét nem érinti

A Tbj. alapján a családi járulékkedvezmény érvényesítése nem érinti a társadalombiztosítási vagy munkaerőpiaci ellátásokra való jogosultságot és a kapható ellátások összegét sem.

Családi járulékkedvezmény mértéke

A családi járulékkedvezmény összege a biztosított által vagy közös igénybevételre jogosult biztosítottak által együttesen érvényesített családi kedvezménnyel csökkentett összeg 15%-a, de maximum a társadalombiztosítási járulék, nyugdíjjárulék összege.

A járulékkedvezmény érvényesítésére a kedvezményre jogosult biztosítottnak és a házastársának, élettársának van lehetősége. Ha a biztosítás nem terjed ki az adott személyre, akkor nem élhet a családi járulékkedvezmény lehetőségével, még akkor sem, ha egyébként van olyan jövedelme, amit terhel a nyugdíjjárulék.

Gyed alatt is érvényesíthető

Amennyiben gyedet kap a magánszemély, akkor a gyedet terhelő nyugdíjjárulék járulékkedvezményére akkor lesz jogosult, ha fennáll a biztosítása a gyed tartama alatt. Amennyiben már nem biztosított, akkor a kedvezmény sem érvényesíthető.

Családi járulékkedvezmény érvényesíthetőségének korlátai

A gyetet, gyest, ápolási díjat kapó magánszemély biztosítási jogviszonyban áll ugyan, mégsem veheti igénybe a kedvezményt. A Tbj. ugyanis azt mondja, hogy a családi járulékkedvezmény nem csökkentheti azt a járulékkötelezettséget, amit az szja-trv. szerint adómentes vagy bevételnek nem minősülő járulékalap után kell megfizetni. Ez alól kivétel a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére az adott adóévben levont és befizetett tagdíj összege. A felsorolt nyugdíjjárulék-köteles ellátások adómentesek, ezért nem lehet a családi járulékkedvezményt érvényesíteni esetükben.

Egyéni és társas vállalkozó minimum járulék összege

Egyéni vagy társas vállalkozónál sem lehet a minimum járulék összege után fizetendő egyéni járulékot beszámítani a kedvezménybe. Az egyéni és társas vállalkozónál a családi járulékkedvezmény

  •       a kivétet,
  •       az átalányban megállapított jövedelmet
  •       vagy a személyes közreműködői díjat

terhelő tb-járulék erejéig érvényesíthető.

Átalányadózóknál ez év január 1. óta él az a szabály, hogy amennyiben a havi minimális járulékfizetésre kötelezett átalányadózó egyéni vállalkozó járulékalapjaként a minimálbért köteles figyelembe venni, a járulékkedvezmény az ezen járulékalapnak az átalányban megállapított adómentes jövedelmet meg nem haladó nagyságú része után fizetendő járulék terhére is érvényesíthető.

Amikor nem érvényesíthető a családi járulékkedvezmény

Munkaviszonyban álló személy után fizetendő minimum járulék után sem érvényesíthető a kedvezmény.

Nem érvényesíthető tanulószerződéses tanuló, szakképzési munkaszerződés alapján alkalmazott tanuló, hallgató adómentes díjazása után sem.

A biztosított mezőgazdasági őstermelő járulékalapjára viszont érvényesíthető.

Jövő év január 1-től az átalányadózó nem állapít meg adóelőleget a vállalkozói bevétele alapján addig, amíg az adóelőleg alapja az adóévben az adóév elejétől összesítve nem haladja meg az éves minimálbér felét. Ha meghaladja, akkor csak az éves minimálbére felét meghaladó adóelőleg-alap után kell fizetni adóelőleget. Az adómentes rész járulékmentes is lesz.