Egy várandós anyukánál, ahol nincs néhány éves hosszabb folyamatos jogviszony, felmerül a kérdés, hogyan lehet jogosult a gyedre. A gyedhez legalább 365 nap biztosított jogviszony szükséges, a cikkben összegyűjtöttük, hogy milyen időszakok számítanak bele a 365 napba, és melyek nem.

A gyedre jogosultság feltétele

A gyedre jogosultság feltételeivel a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló trv. foglalkozik. A gyed feltétele, hogy a szülő a gyermek születését megelőző 2 éven belül legalább 365 napon át biztosított legyen. Gyedre jogosult még az anya, vagy más személy, aki részére csedet állapítottak meg, és a biztosítási jogviszonya a csedre való jogosultságának ideje alatt megszűnt, feltéve, hogy a csedre való jogosultsága a biztosítási jogviszony fennállása alatt keletkezett és a gyermek születését megelőző két évben legalább 365 napon át biztosított volt, és a gyermeket a saját háztartásában neveli.

Milyen időszakok számíthatóak be a gyedre jogosító 365 napba?

A 365 napba beleszámítandó:

  • a hazánkban szerzett biztosításban töltött időhöz hozzá lehet adni a gyermek születése előtti két évben az EGT-tagállamokban szerzett, leigazolt biztosítási időt is (a szociális biztonsági rendszerek koordinációjáról szóló közösségi rendeletek szerint),
  • amennyiben a biztosítási idő megszűnése után baleseti táppénzt folyósítanak,
  • köznevelési, szakképző intézmény vagy felsőoktatási intézmény nappali tagozatán több, mint egy évig folytatott tanulmányi időből maximum 180 nap,
  • a rehabilitációs ellátás ideje.

Példák a 365 biztosított napokba beleszámítandó időszakokra:

  • biztosítási kötelezettséggel járó megbízási jogviszony
  • munkaviszony (mindegy, hogy teljes vagy részmunkaidő – a napi 4 óra is egy napnak számít)
  • külföldi, EU-s munkaviszony
  • közalkalmazotti, köztisztviselői, kormánytisztviselői jogviszony
  • kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vagy társas vállalkozó
  • főállású kisadózói időszak
  • mezőgazdasági őstermelő
  • többes jogviszonynál a már megszűnt jogviszony beszámítandó, a szünetelő nem.

Ha nem folyamatos a jogviszony

A 365 nap biztosítási időnek nem kell folyamatosnak lennie. Még akkor is beleszámítanak az időszakok a 365 napba, ha az igénylő többször váltott munkahelyet, vagy a jogviszonyok között 30 napnál hosszabb megszakítás volt.

Milyen időszakok nem számítanak bele a gyedre jogosító 365 napba?

Példák arra, mi nem számít bele a 365 napba:

  • a katás vállalkozói időszak, amennyiben a 25 ezer forintot fizeti havonta
  • ha nincs semmilyen jogviszony, még akkor sem, ha a havi egészségügyi szolgáltatási járulékot fizeti a magánszemély
  • amennyiben nincs érvényes jogviszony a csed, gyed, gyes időszak mögött
  • ha fizetés nélküli szabadságon van a munkavállaló (építkezés, utazás, pandémia)
  • vállalkozás szüneteltetésének időszaka
  • ha egy előző gyermek születése után az apa volt gyeden, de az anya fizetés nélküli szabadságon volt a gyermek gondozása céljából, és ezen időszak a következő gyermek születését megelőző két évbe beleesik.

Ha az apa igényli a gyedet, akkor is a gyermek születése előtti két évben kell vizsgálni a 365 napot, annak ellenére, hogy a gyed összegéhez az igénylés előtti időszak lesz meghatározó.