A kkv-besorolás kérdése lényeges a pályázati lehetőségek, a támogatások, a kedvezményes hitelek, adókedvezmények elbírálása során.

A kkv-besorolás törvényi meghatározása

A törvény a következő mutatókkal sorolja be a vállalkozást a kkv státuszba:

  • létszám legyen kevesebb 250 főnél
  • éves nettó árbevétel ne haladja meg az 50 millió eurót
  • mérlegfőösszeg ne haladja meg a 43 millió eurót.

A fenti három kritérium közül a létszámadatnak és valamely pénzügyi korlátnak kell megfelelnie a társaságnak, hogy kkv minősítése legyen.

Cégcsoport adatainak összeszámítása

A kkv kritériumokat a cégcsoport más tagjának adataival össze kell számítani. Az értékelendő vállalkozás adataihoz a kapcsolódó és a partnervállalkozások számait is hozzá kell adni.

Kapcsolódó vállalkozásnak azt nevezzük, amelyek egymásban közvetlenül vagy közvetve rendelkeznek a szavazatok többségével, illetve amikor egy vállalkozás a másik felett döntő irányítást vagy ellenőrzést gyakorol. Erre példa lehet a szindikátusi megállapodás.

Függetlenül attól, hogy a befolyás mekkora, a kapcsolódó vállalkozások adatait 100%-ban kell hozzászámítani a vizsgált vállalkozás adataihoz. Például ha egy vállalkozásnak 60%-os tulajdona vagy egy leányvállalatában, a leányvállalat minden adatát 100%-ban kell figyelembe venni a kritériumok számításakor.

Azon partnervállalkozások adatait is figyelembe kell venni, amelyek nem minősülnek ugyan kapcsolódó vállalkozásnak, de eléri a befolyás a 25%-ot. Itt a szavazati jog mértékével arányosítani kell a számokat, tehát ha csak 28%-os a részesedés, akkor csak 28%-ban kell figyelembe venni az adatokat.

Családi vállalkozások és a kkv-besorolás

Amennyiben több társaság magánszemély tulajdonosai közösen fellépő természetes személyek, szintén kapcsolódó vállalkozások jönnek létre. Ilyen eset a családtagok, a közeli hozzátartozók, más távolabbi rokonok (pl. unokatestvér). Nem egyszerű a vállalkozások adatainak aggregálása a családtagok társaságainak adataival, és még azt is meg kell állapítani, hogy a magánszemélyek közösen lépnek-e fel.

Az ilyen vállalkozások adatait azonban csak akkor kell összeszámítani, ha az egyes társaságok ugyanazon, vagy egymással szomszédos piacon folytatják a tevékenységüket. Például a testvérek egyike sörgyártással foglalkozik, míg a másikuk borászatot működtet.

A kétéves szabály

Ha egy vállalkozás túllépi a meghatározott határértékeket vagy teljesíti azokat, akkor csak abban az esetben veszíti el vagy nyeri meg a kkv minősítést, ha két egymást követő évben fennáll ez az állapot. A pontos besoroláshoz tehát minden évben el kell végezni a minősítést.

Kkv-besorolás révén elérhető kedvezmények

A mikro – és kisvállalkozásoknak nem kell innovációs járulékot fizetniük, nem kell transzferár-dokumentációt készíteni.

A kkv-k igénybe vehetnek beruházási adóalapkedvezményt a korábban még használatba nem vett ingatlan, műszaki berendezés, gép, jármű, szoftver felhasználási joga vagy szellemi termék bekerülési értéke tekintetében. Ezt a kedvezményt a kizárólag magánszemély tulajdonosokkal rendelkező kkv-k vehetik igénybe és csak az adózás előtti eredmény összegéig.

Adókedvezményt is igénybe vehetnek a kkv-k: tárgyi eszköz beszerzéshez, előállításhoz, pénzügyi intézménytől igénybe vett hitel, pénzügyi lízing kamata után. A fizetendő kamat közvetlenül levonható a társasági adóból. A tárgyi eszköz azonban 4 évig nem kerülhet ki a könyvekből, és csak a társasági adó 70%-áig vehető igénybe a kedvezmény.