A Tbj-trv. a munkaviszonyban állók és a társas vállalkozók körére is lényegében azonos szabályokat határoz meg a minimális járulékfizetési kötelezettségre. A tagi jövedelem esetében magasabb a kötelező minimumalap, de több a mentességi ok is.

A munkabérre vonatkozóan számos előírást találunk a Munka Törvénykönyvében, míg egy társas vállalkozó tagi jövedelmére lényegesen kevesebb megkötés vonatkozik, ő akár díjazás nélkül is végezheti a tevékenységét.

Minimális járulékfizetési kötelezettség a felmentési idő egy részében

A munkaviszonyban állóknál a felmentési idő azon hónapjaira, amikor már nem kap díjazást a munkavállaló, a foglalkoztatónak minimumjárulék-fizetési kötelezettsége van.

Az utolsó, munkában eltöltött naptól számított 5 munkanapon belül ki kell fizetni a dolgozó részére a munkabérét, ki kell adni az igazolásait. A felmentési időnek tehát van egy időszaka, amikor díjazás már nem jár. Ezen hónapok alatt van minimális járulékfizetési kötelezettsége a foglalkoztatónak.

Munkabér téves kifizetése

Előfordulhat, hogy a dolgozónak tévesen fejtik egyik hónapban a munkabérét és a korrekció miatt a következő hónapban a minimálbér 30%-ánál kevesebb bért kap. Ekkor szintén kötelessége a munkáltatónak a minimumjárulékot megfizetni.

Minimális járulékfizetési kötelezettség hó közepén kezdődő biztosítási jogviszonynál

A minimum járulékalapot a biztosítási időszak fennállásának ideje alatt kell fizetni. Amennyiben a biztosítás hó közben kezdődik, vagy egyes napokon szünetel, akkor arányosan kell az adott hónapra megállapítani a járulékfizetési alsó határt, egy naptári napra a járulékalap 1/30-ad részét kell alapul venni.

Többlet járulékalapot nem lehet figyelembe venni a következő hónapnál

A minimumjárulék-fizetési kötelezettségnek eleget kell tenni minden hónapban, függetlenül az év előző időszakában szerzett járulékalaptól, ezért például a márciusi többlet járulékalapot nem lehet figyelembe venni az áprilisi minimum kötelezettség vizsgálatakor.

Biztosítási jogviszony megszűnése után fizetett jövedelem

A biztosítási jogviszony megszűnése után fizetett járulékalapot jelentő jövedelmet úgy kell tekintetni, mintha azt a jogviszony utolsó napján kifizették volna. Ilyenkor a korábban erre az időszakra teljesített minimumjárulék-fizetést felül lehet vizsgálni.

Versenytilalmi megállapodásra fizetett összeg

Ha versenytilalmi megállapodás szerepelt a munkaszerződésben és a dolgozó a munkaviszonya megszűnését követően is kap díjazást, az nem a munka anyagi elismerése, hanem egy kötelezettségért járó ellenérték. Így ez az SZJA szempontjából nem munkaviszonyból származó, hanem egyéb jövedelem. Járulékalapot képező jövedelemként tehát nem vehető figyelembe, a minimális járulékfizetés kötelezettsége így nem áll fenn a kifizetőnek.