A legtöbb munkáltatónál fontos, hogy a munkabér összege titokban maradjon, ez elsősorban a munkáltató üzleti érdeke. A bér nyilvánosságra kerülése bérfeszültséget kelthet és sérülhet a munkáltató gazdasági érdeke is. A legtöbbször a munkaszerződésbe is belefoglalják, hogy a dolgozó számára tiltott a munkabérének összegét másokkal megosztania.
Titoktartás a Munka törvénykönyve alapján
A Munka törvénykönyve szövegezése alapján a dolgozó a munkaviszony fennállása alatt nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel veszélyezteti munkáltatója jogos gazdasági érdekeit. A munkavállaló a munkavégzése során tudomására jutott üzleti titkokat köteles megőrizni. A munkaviszony megszűnése után is fennáll a titoktartási kötelezettség, függetlenül attól, hogy milyen jogcímen szűnt meg a munkaviszony, és hogy volt-e versenytilalmi megállapodás a felek között.
Üzleti titok védelme
Az üzleti titok fogalmáról az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. trv. rendelkezik. Üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó, titkos, ezért vagyoni értékkel bíró tény, tájékoztatás, adat, adatokból készült összeállítás, amelynek titokban tartása érdekében a titok jogosultja az adott helyzetben általában elvárható magatartást tanúsítja. A munkabér összege titokban tartása a munkavállalóval szemben általános magatartási követelmény, mivel az iménti definíció alapján üzleti titoknak minősül.
A munkabér összege szempontjából a dolgozó titokgazda
Mivel az egyes munkavállalók a saját bérük, cafeteriájuk témájában maguk is titokgazdák, ezért jogosult személynek minősülnek a saját magukra vonatkozó adatok tekintetében. A titokgazda rendelkezik a titokkal, és annak nyilvánosságra hozatalához jogos gazdasági érdeke fűződhet. Az üzleti titokról szóló trv. alapján a jogosult az üzleti titkot hasznosíthatja, mással közölheti, nyilvánosságra hozhatja. Itt merül fel a kérdés, hogy amennyiben felfedésre kerül a munkabér összege, azzal sérül-e a munkáltató jogos gazdasági érdeke?
Joggal való visszaélés
A Munka törvénykönyve alapján tiltott a joggal való visszaélés. Ide soroljuk mások jogos érdekeinek csorbítását, érdekérvényesítési lehetőségeinek korlátozását, véleménynyilvánításuknak elfojtását. Ha tehát úgy kerül valamely személy birtokába információ a munkabérről, hogy a felsoroltak közül valamelyik megvalósul, akkor joggal való visszaélés történik.
Mikor árulható el a munkabér összege?
A munka díjazása során figyelembe kell venni az egyenlő bánásmód követelményét. Elképzelhető, hogy azért árulják el egymásnak a munkavállalók a munkabérük összegét, hogy megtudják, eleget tesz-e a munkáltató az egyenlő bánásmód követelményét. Ha ezt a helyzetet kell megítélni, akkor a bérek felfedéséhez elegendő indok áll rendelkezésre.
Összegezve elmondhatjuk, hogy elfogadható a munkáltató részéről az, ha szerződésben vagy szabályzatban tiltja a bér nyilvánosságra hozatalát, de ha a munkavállaló a jogos érdekének érvényesítése érdekében hozza nyilvánosságra a bért, az kivétel ez alól.
