Júniustól életbe lépett a távmunkavégzés új szabályozása, amellyel a koronavírus miatti vészhelyzet elmúltával hosszabb távra is beágyazzák a joggyakorlatba az otthoni munkavégzés lehetőségét.

A távmunkavégzésre eddig létező átmeneti szabályozást új rendelkezések váltották fel. Az átmeneti szabályozás a veszélyhelyzet megszűnésével egyidejűleg hatályát vesztette.

A veszélyhelyzet alatti átmeneti szabályozás megszűnt

A Munka törvénykönyvében szerepelt már korábban is szabályozás a távmunkavégzésről, ettől megkülönböztették a vészhelyzet alatt a home office-ban történő munkavégzést. A home office-ra az Mt. nem adott kifejezett munkajogi rendelkezéseket. Június 1-től törvényi szintre emelték a távmunkával kapcsolatos intézkedéseket, az új szabályozás a korábbinál szélesebb körben ad lehetőséget az otthoni munkavégzésre a versenyszférában.

A törvényalkotók célja az volt, hogy a munkahelyen kívüli munkavégzést rugalmasabbá tegyék. A jogalkotók szándéka szerint az új törvény segítséget jelent a fiatalok, kisgyereket nevelő szülők elhelyezkedéséhez, a munkaerő-piaci mobilitás élénküléséhez.

A távmunkavégzés kiterjedhet a munkavállaló munkaidejének csak egy részére is. A további részletekről a munkáltatónak kell a dolgozóval megegyeznie.

Távmunkavégzés számítástechnikai eszközzel

Az új rendelkezések is megkülönböztetik a számítástechnikai eszközzel és a nem számítástechnikai eszközzel végzett távmunkát. Számítástechnikai eszközzel végzett távmunkánál a munkáltató feladata írásos tájékoztatást adni a dolgozónak a biztonságos munkakörülményekről. A dolgozó szabadon választhatja meg a munkavégzés helyét.

A nem számítástechnikai eszközzel végzett munkára szigorúbb munkavédelmi szabályok érvényesek. A felek írásban megállapodnak a munkavégzés helyéről, ezt a munkáltatónak munkavédelmi szempontból megfelelőnek kell minősítenie, és ezt a dolgozó később nem változtathatja meg.

A munkáltatónál célszerű belső szabályzatban rögzíteni az otthoni munkavégzésre vonatkozó feltételeket, ide soroltan a költségtérítésre irányadó vállalati, adózási szabályokat is. Javasolt úgy bontani a főkönyvi számlákat, hogy önálló helyet kapjon a költségtérítés könyvelése, így könnyebb lesz ellenőrizni az adómentesség pontosságát.

Távmunkavégzés során felmerülő költségek megtérítése

A távmunkavégzés során felmerülő költségeket (rezsi, internet) a munkáltató megtérítheti átalánydíj formájában. A mindenkori minimálbér 10%-ának megfelelő összegig nem szükséges tételes, számlával történő elszámolás. Ennél magasabb térítés is lehetséges, de ekkor már nem lesz adómentes a kifizetett összeg.

Adózási szempontból a munkaviszonnyal esik egy tekintet alá a távmunkavégzés. Az ebből származó jövedelem az szja-trv. szerinti nem önálló tevékenységre vonatkozó szabályok alapján lesz adóköteles. A nem önálló tevékenységből származó bevétel egésze jövedelem, kivéve a tevékenységre tekintettel költségtérítés címén kapott bevétel.

Az szja-trv. 3. számú mellékletében kapott helyet a távmunkával kapcsolatban felmerült költségek elszámolásának lehetősége. A dolgozó a következő kiadásokat számolhatja el költségként a munkáltatótól kapott költségtérítéssel szemben:

  • a távmunkavégzéshez és a kapcsolattartáshoz szükséges nem anyagi jószág, számítógép, számítástechnikai eszköz megszerzésére fordított kiadás 200 ezer forintig,
  • az ilyen eszközök megszerzésére fordított, 200 ezer forintot meghaladó kiadást értékcsökkenési leírás címén, 33%-os leírási kulcs alkalmazásával, (a tárgyi eszközök nyilvántartásának vezetése nélkül nem lehet értékcsökkenési leírást megállapítani)
  • internethasználat díja,
  • munkavégzési hely bérleti díja, fűtés, világítás, technológiai energia díja.

Az internet költségét úgy is állhatja a munkáltató, hogy ő köti az előfizetői szerződést, így a számla az ő nevére szól. Ekkor a munkavállalónak nem keletkezik bevétele, mert az internethasználat biztosítása a munkavégzés hatókörében, a tevékenység végzésének feltételeként történik.

Magáncélú internethasználat

A dolgozó az internetet magáncélra is használhatja, ezt nehéz lenne kizárni. Ekkor sem keletkezik azonban bevétele. Ha a dolgozó maga fizeti az internetet, és annak költségét megtéríti számára a munkáltató, akkor az előfizetési díj elismert költségnek számít.

Lakhatással kapcsolatos költségek elkülönítése

A lakás és a munkavégzés helye nem különül el rendszerint, ezért a kapcsolódó kiadásokat az adott költségre jellemző mértékegységek alapulvételével arányosan lehet figyelembe venni.

Megoldható a költségek elkülönítése úgy is, hogy összehasonlítják a munkavégzési időszakot megelőző és a munkavégzés ideje alatti számlákat, és a különbözet lesz a távmunka miatti költség (pl. áramdíjnál). A fűtési költségnél a m2 szerinti arányosítás lehet célravezető. Előfordulhat az is, hogy a dolgozó egy bérelt helyiségben végez munkát, ekkor a munkavégzési hely igazolt bérleti díja, rezsiköltsége teljes egészében költségként elszámolható.