Az esetek köre. Az Mt. 107. §-a szerint mentesül a munkavállaló a munkavégzési kötelezettség alól
a) amíg állampolgári kötelezettségét teljesíti,
b) közeli hozzátartozója halálakor, esetenként legalább két munkanapon át,
c) ha keresőképtelen beteg,
d) a kötelező orvosi vizsgálat (ideértve a terhességgel összefüggő orvosi vizsgálatot is) teljes tartamára,
e) amíg önkéntes, illetőleg létesítményi tűzoltóként tűzoltási vagy műszaki mentési szolgálatot lát el, feltéve, hogy a tűzoltás és a műszaki mentés nem munkaköri kötelezettsége,
f) a véradás miatt távol töltött teljes időtartamra, a munkahelyen kívül szervezett véradás esetén legalább négy órára,
g) ha elháríthatatlan ok miatt nem tud a munkahelyén megjelenni,
h) munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a munkáltató engedélye alapján.
Természetesen mentesül a munkavállaló a munkavégzési kötelezettség alól abban az esetben is, amikor a munkáltató működési körében felmerült okból nem tud munkát végezni [Mt. 150. § (1) bek.].
Az a) pont szerint állampolgári kötelezettség teljesítését jelenti a szavazás, hatósági, bírósági idézés alapján tanúként megjelenés, a hadkötelesként való sorozás és katonai nyilvántartásba vétel stb. Nem esik azonban ebbe a körbe a hatósági, bírósági idézés, ha ezen félként kell részt venni (LB MK 23. sz. állásfoglalás).
A b) pont szerinti közeli hozzátartozó alatt a házastárs, az egyenes ági rokon, a házastárs egyenes ági rokona, az örökbe fogadott, mostoha- és nevelt gyermek, az örökbe fogadó, a mostoha- és a nevelőszülő, a testvér, valamint az élettárs értendő [Mt. 139. § (2) bek.].
A c) pont alá eső keresőképtelen betegnek az tekintendő, aki a betegszabadságra vonatkozó igényét már kimerítette.
A d) pont szerint kötelező orvosi vizsgálatnak azt az orvosi vizsgálatot kell tekinteni, amelyen a munkavállaló egészségi állapotától függetlenül jogszabály rendelkezése alapján köteles részt venni. Így a terhes nőnek a terhesség ideje alatt terhességi orvosi vizsgálaton való részvételét, ha ez vizsgálaton való megjelenésre csak a munkaidőn belül van lehetőség (LB MK 23. sz. állásfoglalás b) pontja).
A munkaviszonyra vonatkozó szabály rendelkezése [h) pont] folytán mentesül a munkavállaló a munkakötelezettség munkavégzés elrendelése kötelezettsége folytán más alól, helyen például az munkára időleges kötelezett munkavállaló, e munka idejére.
Munkabértérítés a távollét tartamára. A munkavégzési kötelezettsége alól a fenti esetekben mentesülő munkavállalót a jogszabályban meghatározott esetekben, illetőleg időtartamra a munkáltatótól térítés illeti meg. Így az állampolgári kötelezettségét teljesítő munkavállalót, a közeli hozzátartozó halála miatt távollévő munkavállalót esetenként legfeljebb két munkanapra, valamint a kötelező orvosi vizsgálat vagy véradás miatt munkahelyétől távollévő munkavállalót, továbbá a munkaviszonyra vonatkozó egyéb szabályban meghatározott munkavégzés alóli felmentés tartamára illeti meg térítés. A munkavállaló térítésként távolléti díjra jogosult [Mt. 151. § (2) bek.].
Megjegyzendő, hogy az állampolgári kötelesség teljesítése csak annyiban vezet a munkavégzési kötelezettség alóli mentesüléshez, és jár annak idejére térítés, ha annak munkaidőn kívül nem lehet eleget tenni. További követelmény, hogy állampolgári kötelezettségeinek a munkavállaló a legkisebb munkaidő-kieséssel köteles eleget tenni [LB MK 23. sz. állásfoglalás a) pontja].
Ha a munkavállaló a munkáltató engedélye alapján mentesül a munkavégzés alól [Mt. 107. § h) pont], az emiatt kiesett munkaidőre megállapodásuk szerint jár díjazás [Mt. 151. § (3) bek.].
Itt is utalunk arra, hogyha a munkavállaló a munkáltató működési körébe tartozó okból nem tud munkát végezni, az emiatt kieső munkaidőre (állásidő) személyi alapbére illeti meg [Mt. 151. § (4) bek.].
Eljárás havidíjas dolgozónál. Azokban az esetekben, amikor a távollét tartamára a fentiek szerint a munkavállaló térítésre nem jogosult, de havidíjas, a távollét idejére eső összeggel havi munkabérét csökkenteni kell. Ennek végrehajtása az egyenlőtlen munkaidő-beosztású havidíjasoknál, valamint azoknál, akiknek a munkaideje a feladatokhoz igazodó (pl. újságíró, házfelügyelő), erre vonatkozó külön állásfoglalás (LB MK 80. sz. állásfoglalás) szerint történhet.
Bejelentési kötelezettség, a munka felvétele. A munkavállalónak bár erről a jogszabály külön nem rendelkezik, de a felek együttműködési kötelezettségéből [Mt. 3. § (1) bek.] is következően – a munkából távolmaradását előre, ha pedig ez nem lehetséges, mihelyt arra mód nyílik, felettesének vagy a munkáltató erre kijelölt dolgozójának tudomására kell hoznia.
Hangsúlyozni kell, hogy ez a kötelezettség a munkavállalót akkor terheli, amikor egyébként a munkából való távolmaradása jogszabályokon alapul. Így pl. azokban az esetekben, amikor állampolgári kötelezettség teljesítése (tanúzás, stb.) miatt a jogszabály rendelkezése értelmében eleve mentesül a munkavégzési kötelezettségalól.A munkavállalónak ilyenkor arról kell tájékoztatni a munkáltatót, hogy az említett kötelezettség teljesítése végett mely napon vagy napokon lesz távol. (A munkáltatónak gondoskodnia kell a hiányzó munkavállaló munkájának munkaszervezés stb. útján történő elvégzéséről.)
Ha a munkavállaló ezt nem teszi, nem lesz ugyan igazolatlan mulasztó, a bejelentés elmulasztásáért azonban felelősséggel tartozik. (Tehát az igazolatlan hiányzás esetére a jogszabályban, kollektív szerződésben előírt követelményeket ugyan vele szemben nem lehet alkalmazni, de a bejelentés vétkes elmulasztásáért felelősségre vonható.)
Természetesen lehetnek esetek, amikor a munkavállaló az előzetes bejelentésre kellő gondosság ellenére sem képes. Például a jogszabályban megjelölt valamelyik közeli hozzátartozójának hirtelen halála miatt kell otthon maradnia. Ilyenkor a bejelentésre már rendszerint csak a távolmaradást követően kerülhet sor.
Előfordulhat az is, hogy a munkavállaló maga kerül olyan állapotba, hogy a munkáltatóját csak bizonyos idő elteltével képes értesíteni; például közúti balesete folytán eszméletlen állapotban kórházba szállítják. Ilyen esetekben a munkavállalót nyilvánvalóan nem lehet az előzetes bejelentés elmulasztásáért felelősségre vonni, azonban ilyenkor is kötelessége, hogy amint arra lehetősége nyílik, munkáltatóját tájékoztassa.
Bár a jogszabály erről ugyancsak nem szól, nem lehet vitás, hogy akkor, ha a munkáltató ezt kéri az akadályoztatást előidéző körülmény fennforgását a munkavállalónak igazolnia is kell. Ha a munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés ideje letelt, a munkavállaló köteles azonnal, a munka felvétele végett a munkáltatónál jelentkezni.