5.1. Az egyszerűsített vállalkozói adó alapjának meghatározása

 

Az egyszerűsített vállalkozói adó alapja az adóalany által az adóévben megszerzett összes bevétel, az Egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvényben meghatározott jogcímek szerint módosítva.

A bevétel meghatározása, tartalma függ a vállalkozási formától, illetve a nyilvántartás módjától.

Az Egyszerűsített vállalkozói adótörvény egymástól eltérően határozza meg az egyszerűsített nyilvántartás és a kettős könyvvitel vezetése esetén:

  •  a bevétel fogalmát,
  • a bevétel megszerzésének időpontját és
  • az egyszerűsített vállalkozói adóalapot módosító jogcímeket.

A bevétel fogalma
A Számviteli törvény hatálya alá nem tartozó adóalany bevétele

A Számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó adóalany által a vállalkozási (gazdasági) tevékenységével összefüggésben, vagy arra tekintettel bármely jogcímen és bármely formában mástól megszerzett vagyoni érték, beleértve az áthárított általános forgalmi adót is.

 Vagyoni érték különösen:

  • a pénz (készpénz, számlapénz)
  • az utalvány (ideértve különösen a kereskedelmi utalványt és minden más
  • hasonló jegyet, kupont, bont, valamint egyéb tanúsítványt, amely egy vagy több
  • személy árujára vagy szolgáltatására cserélhető, illetőleg egy vagy több személy
  • esetében is alkalmazható kötelezettség csökkentésére),
  • a nem pénzben megszerzett vagyoni érték (dolog),
  • az értékpapír,
  • az igénybe vett szolgáltatás,
  • a forgalomképes vagy egyébként értékkel bíró dolog,
  • az adóalany javára elengedett kötelezettség, vagy
  • az adóalany más által átvállalt tartozása.

Kereskedelmi utalvány esetében => bevétel az az összeg, amely összegben az utalvány ellenérték kiegyenlítésére, kötelezettség csökkentésére felhasználható.

E rendelkezés értelemszerűen irányadó minden olyan jegy, bón, kupon és más hasonló tanúsítvány esetében is, amely több személy áruja vagy szolgáltatása ellenértének
kiegyenlítésére alkalmas.

E rendelkezés értelemszerűen irányadó minden olyan jegy, bón, kupon és más hasonló tanúsítvány esetében is, amely több személy áruja vagy szolgáltatása ellenértének
kiegyenlítésére alkalmas.

Nem pénzben megszerzett vagyoni érték esetében => bevétel a vagyoni értéknek a megszerzése időpontjára megállapított szokásos piaci ára.
Szokásos piaci ár az az ellenérték, amelyet független felek összehasonlítható körülmények között egymás között érvényesítenek vagy érvényesítenének.

Elengedett, elévült kötelezettség és más által átvállalt tartozás esetében => bevétel az adóalany megszűnt kötelezettségének, illetve megszűnt tartozásának összege.

Ha a bevételt külföldi fizetőeszközben fejezték ki, akkor az átszámításhoz a számla, az egyszerűsített számla kibocsátásának napján – más esetben a bevétel megszerzésének a napján – érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyamot kell alkalmazni.

Olyan külföldi fizetőeszköz esetében, amely nem szerepel hivatalos devizaárfolyam lapon, => a bevétel forintra történő átszámításakor a Magyar Nemzeti Bank által az említett időpontra vonatkozóan közzétett, euróban megadott árfolyamot kell figyelembe venni.

Bevételnek számít a nyújtott kölcsönre, hitelre kapott kamat összege. 

A bevételt forintban kell meghatározni.

 

Nem minősül bevételnek

az a vagyoni érték, amelyet az adóalany köteles visszaszolgáltatni (így különösen kapott kölcsön, hitel, a tag vagyoni hozzájárulása),  az adózó által korábban átadott vagyoni érték az adóalany részére nem ellenértékként történő visszaszolgáltatásakor, ideértve a nyújtott kölcsön, hitel visszafizetett összegét, a visszatérített adót, az adóalanyiság időszaka előtt megszerzett értékpapír átruházása révén megszerzett ellenértékből azt a részt, amely nem haladja meg az értékpapírnak – az adóalanyiság első adóévét megelőző üzleti év utolsó napjára vonatkozóan a Számvitelről szóló törvény rendelkezései szerint megállapított – könyv szerinti értékét, de ide nem értve különösen a nyújtott kölcsönre, hitelre kapott kamatot,

az a vagyoni érték, amelynek a megszerzése alapjául szolgáló jogviszony keletkezésének napjára vonatkozóan megállapított szokásos piaci árát az adóalany köteles megfizetni, ha azonban az adóalany csak a szokásos piaci ár egy részének megfizetésére köteles, akkor a szokásos piaci árból a fizetési kötelezettséget meghaladó rész bevételnek minősül, 2007. január 1-jével, a jogszabályi kötelezettség alapján visszafizetett támogatás összege. Ez esetben a visszafizetett támogatás bevételt csökkentő tétel lehet.

A Számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó egyszerűsített vállalkozói adóalanyok a bevételt a Számvitelről szóló törvény rendelkezése szerint, az eredmény kimutatásnak megfelelően (árbevétel, egyéb bevétel, a pénzügyi műveletek bevétele, valamint a rendkívüli bevételek) határozzák meg. A Számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó egyszerűsített vállalkozói adóalany esetében az árbevétel, a bevétel magában foglalja a termékértékesítést és a szolgáltatásnyújtást terhelő fizetendő általános forgalmi adó összegét is.

Az egyszerűsített vállalkozói adó alapja az egyszerűsített vállalkozói adóalany által az adóévben megszerzett összes, általános forgalmi adóval növelt bevétel, amelyet növelő és csökkentő tételek módosítanak.

 

Az egyszerűsített vállalkozói adóalapot módosító tételek:

  • egy része valamennyi adóalanyra vonatkozik,
  • másik részük – a nyilvántartás módszerétől függően – csak a Számviteli törvény hatálya alá nem tartozó egyszerűsített vállalkozói adóalanyra, illetve csak az egyéni vállalkozó adóalanyokra terjed ki.

Az adóhatóság becsléssel állapítja meg az egyszerűsített vállalkozói adó alapját, az adóalany helyett, ha az egyszerűsített vállalkozói adóalanyiság azért szűnt meg, mert mulasztási bírság kiszabására került sor. Ebben az esetben ugyanis az egyszerűsített vállalkozói adóalany valamilyen módon megsértette a számla-, vagy nyugtaadással kapcsolatos kötelezettségeit, e miatt a rendelkezésre álló dokumentumok alapján egyértelműen, hitelesen nem állapítható meg az egyszerűsített vállalkozói adó alapja.

Az egyszerűsített vállalkozói adó alapját módosító tételek meghatározása

2008. január 1-jétől bevételt módosító tételek:

 

1. Bevételt módosító tételek

 

az adóévben megszerzett olyan bevétel, amely kapcsolt vállalkozásból származik, a kapcsolt vállalkozás megállapítására a társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény 4. paragrafus (23) bekezdése vonatkozik, az adóévben (üzleti évben) megszerzett összes kapott előleg. az összes kapott előlegből az adóévben a teljesítésre elszámolt vagy visszafizetett előleg összege, jogszabály vagy jogerős bírósági, illetve hatósági határozat alapján kapott kártérítés, kártalanítás összege, a vállalkozási tevékenységhez használt vagyontárgy károsodására vagy megsemmisülésére tekintettel, a károkozótól, annak felelősségbiztosítójától vagy harmadik személytől a káreseménnyel kapcsolatban kapott bevétel, az adóalany biztosítójától elemi kárra tekintettel kapott és bevételként elszámolt kártérítés összege, a jogszabályi kötelezettség alapján tárgyévben visszafizetett támogatások
összege.

 

2. Az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó bevételét módosító tételek

(-) Csökkenti az egyszerűsített vállalkozói adóalapját az adóévében megszerzett minden olyan bevétel, amely a vállalkozói személyi jövedelemadó, vagy az átalányadó alapjának meghatározásakor már megszerzett bevételként került elszámolásra (például az ún. ,30 napos” különös szabály alapján elszámolt és az egyszerűsített vállalkozói adóalanyiság adóévében befolyt bevétel)

(“) Módosítja az adóévben megszerzett összes bevételt, a helyesbítő számla, egyszerűsített számla kibocsátása esetén, az egyszerűsített vállalkozói adó alapjának meghatározásakor, az eredeti és a módosított összeg különbözete.

(+) Növeli az adóalapot az egyszerűsített vállalkozói adóalanyiság megszűnésének révében, az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésére vonatkozó előírásoknak megfelelően megállapított, meglévő készlet értéke, ha az adózó visszatér a Személyi jövedelemadó törvény hatálya alá kivéve, ha az adóalanyiság megszüntetését követően az egyéni vállalkozó az átalányadózást választja.

(+) Növeli a megszűnés szabályai szerint nyilvántartott meglévő készlet értéke a vállalkozói bevételt akkor is, ha a magánszemély az egyéni vállalkozói tevékenységét megszünteti, a tevékenység megszüntetésének adóévében.

3. Bevételt módosító tételek a nyilvántartás vezetésének módjától függően

Bevételi nyilvántartást választó egyszerűsített vállalkozói adóalany esetében

(+) növeli az adóalapot, a bejelentés adóévét követő első adóévben az a bevétel, amelyet az adóévet megelőző üzleti évre vonatkozó beszámoló mérlegében passzív időbeli elhatárolások között mutatott ki, követő első adóévben a bevétel.

Számviteli törvény hatálya alá tartozó egyszerűsített vállalkozói adóalany esetében

(+) növeli az adóalapot, a bejelentés adóévét 

(+) adóalapot növelő tétel az adóévben, üzleti évben megszerzett összes kapott előleg,

(-) adóalapot csökkentő tétel az összes kapott előlegből az adóévben a teljesítésre elszámolt vagy visszafizetett előleg összege adóévet megelőző üzleti év egyszerűsített(-) adóalapot csökkentő tétel az az adóévi mérlegében jogszabály vagy államközi bevétel, amely az egyszeres könyvvitelről a megállapodás alapján kapott vissza nem kettős könyvvitelre való áttérés miatt, a nyitást térítendő támogatás alapján a kötelezettséget követő korrekciós tételként került elszámolásra. között mutatott ki,

(+) növeli az adóalapot, az az összeg, amelyet az adóalany az általa kibocsátott számla alapján az adóalanyisága megszűnése napjáig még nem szerzett meg, illetve a kibocsátás napját követő 30. napig nem minősült bevételnek

(-) csökkenti az adóalapot, az adóévben megszerzett olyan bevétel, amely az adóévet megelőző bármelyik üzleti évben a beszámoló mérlegben aktív időbeli elhatárolások között mutatott ki,

(-) csökkenti a bejelentés üzleti évére, adóévére vonatkozóan, az egyszerűsített mérlegben kimutatott vevőkkel szembeni követelés alapján elszámolt bevétel.