A törvény fogalom-meghatározása szerint kereskedelmi ügynök az, aki díjazás ellenében állandó jellegű megbízás alapján áruk adásvételét vagy az árukra vonatkozó más szerződést közvetít, ide értve azt is, ha a szerződés akár a megbízó nevében, akár saját nevében a megbízó javára való megkötésére is jogosult.
A kereskedelmi ügynök tevékenységét vagy munkaviszonyban, de jellemzően inkább megbízás alapján látja el. Önállónak az a kereskedelmi ügynök minősül, aki nem munkaviszony alapján végez kereskedelmi ügynöki tevékenységet. A két foglalkoztatási forma elkülönítéséhez újra vissza kell nyúlni a munkaviszony-polgári jogi jogviszony elkülönítő ismérveihez. Az elhatárolás így is nehéz, hiszen az önálló kereskedelmi ügynök is bizonyos fokig beépül a képviselt vállalat eladási és értékesítési rendszerébe, a megbízó utasításait részben köteles végrehajtani, és a megbízó felé tájékoztatásra kötelezett. Célszerű ezért már a jogviszony létesítésekor átgondolni, hogy a foglalkoztató utasításadási, és irányítási joga milyen terjedelmű lesz, a tevékenységgel járó kockázatot melyik fél viseli, milyen lesz a díjazás módja, a költségek viselése hogyan alakul, s a jogügyletet e szerint alkalmazotti vagy önálló kereskedelmi ügynöki formában létesíteni. Önálló kereskedelmi ügynöki tevékenység csak kereskedelmi ügynöki szerződés alapján végezhető. A kereskedelmi ügynöki szerződés érvényességéhez annak írásba foglalása szükséges. Ez a törvény kógens rendelkezése, ettől tehát a felek nem térhetnek el. Amennyiben a szerződés írásba foglalásra nem kerül, a semmisség szabályai [Ptk. 217. § (1) bekezdés] alkalmazandók.érvényes lesz [Ptk. 218. § (3) bekezdés]. Rendes felmondás esetén a törvény minimális felmondási időket is meghatároz. Rövidebb felmondási időben a felek nem állapodhatnak meg, kivéve, ha a kereskedelmi ügynök nem fő tevékenységként végzi e tevékenységet. A felmondási idő a szerződés első évében 1 hónap, második évében 2 hónap, a harmadik és az azt követő években 3 hónap. A felek hosszabb felmondási időben is megállapodhatnak, ebben az esetben azonban a megbízó által betartandó felmondási idő nem lehet rövidebb, mint a kereskedelmi ügynök által betartandó felmondási idő.
Kereskedelmi ügynök
Az ügynöki jogviszony megszűnéséhez kötődik az úgynevezett versenykizáró megállapodás is, amely a törvényi definíció szerint olyan megállapodás, amely a kereskedelmi ügynököt a kereskedelmi ügynöki szerződés megszűnése utáni időre a kereskedelmi ügynöki tevékenységében korlátozza. Ilyen megállapodás érvényesen csak írásban, legfeljebb a kereskedelmi ügynöki szerződés megszűnése utáni két évre külön díjazás ellenében, és csak a kereskedelmi ügynöki szerződéssel azonos tevékenységi területre korlátozottan köthető. E megállapodás csak akkor mondható fel, ha a kereskedelmi ügynök a szerződést a megbízó súlyos szerződésszegése miatt azonnali hatállyal felmondta, ezt azonban a felmondást követő egy hónapon belül közölnie kell.
Az önálló kereskedelmi ügynök tevékenysége nem csak áru közvetítésére, hanem szolgáltatásra, vagyoni értékű jogra, értékpapírra, tőzsdei ügyletre is kiterjedhet. Ennek megfelelően beszélhetünk biztosítási ügynökről ,tőzsdei ügynökről, ingatlanügynökről, lakás- takarékpénztári ügynökről.
A különböző típusú ügynöki szerződéseket külön jogszabályok szabályozzák. Ezek az árutőzsdéről és az árutőzsdei ügyletekről szóló 1994. évi XXXIX. törvény; az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír-tőzsdéről szóló 1996. évi CXI. törvény; a lakás- és takarékpénztárokról szóló 1996. évi CXIII. törvény; a biztosító intézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló 1995. évi XCVI. törvény; az utazási és az utazást közvetítő szerződésekről szóló 214/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet. Eltérő rendelkezés hiányában e jogszabályok mögöttes anyaga az önálló kereskedelmi ügynöki szerződés, s végső soron a Ptk.
Ezen formákon kívül a gazdasági életben számos más forgalmazási módozat is elterjedt. Ilyen az alkuszok, más néven brókerek, vagy alkalmi közvetítők tevékenysége. Az alkuszok annyiban különböznek az önálló kereskedelmi ügynöktől, hogy nem állnak állandó megbízásban, ennél fogva a folyamatos üzletszerzésre törekedés sem kötelezettségük; megbízásuk eseti jellegű, általában meghatározott számú ügyletre irányul; az alkusz nem állandóan ugyanazon megbízónak közvetít; alapvetően mindkét féltől jutalékra tarthat igényt.
A meghatározott márkák értékesítésére irányuló márkakereskedői (disztribútori) szerződés annyiban hasonlít az önálló kereskedelmi ügynöki szerződéshez, hogy ugyanúgy állandó jellegű megbízás alapján a gyártó forgalmazási rendszerébe betagozódva végzi a disztribútor a tevékenységét, s rendszerint a gyártó érdekeinek figyelembevételére és versenytől való tartózkodásra köteles. A fő különbség azonban az, hogy az értékesítő forgalmazási tevékenységét saját nevében és saját számlájára végzi, és díja nem jutalékként, hanem a neki nyújtott kereskedelmi árengedményként realizálódik, melynek összege rendszerint magasabb, mint az önálló kereskedelmi ügynöknek járó jutalék.
A rendszerbérleti szerződés (franchise) bérlője köteles a rendszerbérbeadó érdekeinek messzemenő figyelembevételére, piacszerzésre, piacfigyelésre, ügyfelekkel való kapcsolattartásra, s a rendszerbérbeadó értékesítési és árpolitikájának alávetett, azonban a rendszerbérlő ellentétben az önálló kereskedelmi ügynökkel, nem visel áruértékesítési kockázatot, és szorosabb alávetettségben ellenőrzés mellett végzi munkáját.
Önálló kereskedelmi ügynöki szerződés
Önálló kereskedelmi ügynöki szerződés,
amely létrejött egyrészről ……………………………………. (név, székhely vagy lakcím) képviseletében ………………….. (név és cégbeli pozíció), (a továbbiakban: Ügynök), másrészről ……………………… (cégnév és pontos székhely) képviseletében (név és cégbeli pozíció), (a továbbiakban: Megbízó) között az alábbi feltételek szerint:
1. Az ügynök jogállása és meghatalmazása
1.1. Az Ügynök a meghatározott földrajzi területen a Megbízó kizárólagos képviseletét vállalja. Feladata a Megbízó részére üzletek szerzése, azaz megfelelő szerződő partnerek felkutatása és azokkal a Megbízó nevében szerződések megkötése.
1.2. Kizárólagos képviselet alatt értendő, hogy a Megbízó a meghatározott földrajzi területen más személyt vagy társaságot üzletközvetítéssel, ügyletkötéssel az Ügynöknek kijelölt áruk és vevők tekintetében nem bíz meg. Maga, illetve cége munkavállalói által azonban jogosult ilyen üzleteket kötni, de az Ügynök a területi jutalékhoz való jogát az ilyen ügyletek után nem veszíti el.
2. Kijelölt áru, vevőkör és földrajzi területe
2.1. Az Ügynök tevékenységét a Megbízó vállalata által jelenleg kínált áruk következő csoportjára nézve fejti ki:
a) ………………………………………………..
b) ………………………………………………..
c) ………………………………………………..
2.2. Az Ügynök tevékenysége a következő vevőkörre terjed ki:
a) ………………………………………………..
b) ………………………………………………..
c) ………………………………………………..
2.3. A kijelölt területeken kívül az Ügynök üzletszerző tevékenységet nem folytathat.
2.4. A Megbízó jelen szerződéshez köteles egy listát mellékelni, amely a kijelölt földrajzi területhez tartozó összes olyan ügyfél megnevezését, valamint a velük az e szerződés hatálybalépését megelőző 12 hónapban bonyolított forgalom nagyságát tartalmazza, akikkel a Megbízó a szerződés hatálybalépésekor már tartós üzleti kapcsolatban állt.
3. Az Ügynök feladatai és jogai
3.1. Az Ügynök a lehető legjobb tudása szerint törekszik arra, hogy a meghatározott termékek eladását a számára kijelölt területen elősegítse. Ehhez köteles a kijelölt területet rendszeresen látogatni és a már meglévő, illetve potenciális ügyfeleket felkeresni
3.2. Tevékenységét az Ügynök a jóhiszeműség és tisztesség elvei alapján, a megbízó feltehető és számára ismert érdekeit szem előtt tartva, valamint a szakmában általában elfogadott gondossággal köteles kifejteni.
3.3. Az Ügynök meghatalmazása ügyletközvetítésre szól. A Megbízó nevében szerződéseket nem köthet, és követeléseket nem hajthat be. Joga van azonban ahhoz, hogy az ügyfelektől szerződéskötésre szóló ajánlatokat, minőségi kifogásokat, elállásra vagy reklamációra vonatkozó nyilatkozatokat átvegyen.
3.4. Az Ügynök kötelezettségeit személyesen köteles ellátni. Más személy igénybevétele kizárt.
4. A Megbízó általános kötelezettségei
4.1. A Megbízó köteles az Ügynök tevékenységét minden erejével támogatni, az Ügynök munkájához szükséges információkat megadni és az együttműködés, különösen az utasításadás során az Ügynök gazdálkodói és szervezeti önállóságát tiszteletben tartani.
4.2. A Megbízót különösen az alábbi részkötelezettségek terhelik:
a) Az Ügynök haladéktalan értesítése az Ügynök által közvetített szerződések elfogadásáról vagy elutasításáról, illetve az Ügynök által kötött vagy közvetített üzletek részben vagy egészben történő nem teljesítéséről.
b) Az Ügynöknek minden, a kijelölt vevőkörrel tartozó ügyféllel és érdeklődővel folytatott levelezése másodpéldányának átadása, valamint az Ügynök minden, a kijelölt vevőkörhöz tartozó személlyel történő üzleti kapcsolatfelvételről való értesítése, ha a kapcsolatfelvétel az Ügynök közreműködése nélkül történik.
c) Az Ügynök kellő időben való értesítése valamennyi, a szerződést érintő kérdésben.
5. Jutalékköteles ügyletek
5.1. Az Ügynök jutalékra jogosult minden olyan üzlet után, amelyet az ügynöki jogviszony fennállása alatt a Megbízó nevében köt, illetve a Megbízónak közvetít.
5.2. Amennyiben az üzletet az ügynöki jogviszony megszűnése után kötik meg, az Ügynök csak akkor jogosult jutalékra, ha:
a) az üzlet létrejötte túlnyomórészt az Ügynök ügynöki szerződés fennállta alatt kifejtett tevékenységére vezethető vissza, és az üzletet az ügynöki szerződés megszűnése utáni 8 héten belül megkötik, vagy
b) az ügyfél – (1) bekezdés szerinti jutalékkötelesnek minősülő – üzlet megkötésére irányuló ajánlata a Megbízóhoz az ügynöki szerződés megszűnése előtt megérkezik.
6. A jutalék nagysága
6.1. A jutalék nagysága a jutalékalap 5%-a.
6.2. A jutalékalapot az ügyfél által a Megbízónak fizetendő vételár képezi, melyből az áfa összege levonásra kerül. Ugyancsak csökkenti a jutalékalapot az ügyfélnek a szerződéskötés időpontjában adott árengedmény (kivéve a készpénzfizetési engedményt) és a szállítás azon
7. Mennyiségi bónusz és egyéb juttatások
7.1. Amennyiben a jutalékalap éves összesített értéke a következő összegeket meghaladja, az Ügynöknek a túllépő összegből a következő bónusz jár:
10 millió forint és 20 millió forint közötti összeg esetében …..%,
20 millió forint és 30 millió forint közötti összeg esetében …..%.
7.2. A jutalék megfizetésével az Ügynök minden általános üzleti kiadása ellentételezve van, hacsak a Megbízó a költségek viselését előzetesen írásban nem vállalta.
8. A jutalékigény keletkezése és megszűnése
8.1. A jutalékra való jogosultság abban az időpontban és olyan mértékben keletkezik, amilyen időpontban és mértékben az ügyfél fizet. A fizetés akkor minősül megtörténtnek, ha a vételár a Megbízó számlájára befolyt.
8.2. Az Ügynök jutalékigénye keletkezését nem érinti, ha Megbízó az üzletet később nem, vagy nem úgy teljesíti, ahogy a szerződésben megkötötték.
9. A jutalék elszámolása és fizetése
9.1. A Megbízó köteles a keletkezett jutalékigényről naptári hónaponként elszámolást készíteni és a keletkezett jutalékot legkésőbb az elszámolási hónapot követő hónap 10. napjáig az Ügynöknek megfizetni.
9.2. Ha az Ügynök áfa-fizetésre kötelezett, a jutalék összege után – az elszámolásban külön kimutatott – áfa is jár neki.
10. A Megbízó egyéb kötelezettségei
10.1. A Megbízó az Ügynöknek a következő anyagokat adja át ingyenesen ……………………………….. (áruminta, árlista, ügyféllista, reklámanyagok stb.). Az átadott anyagok a rendeltetésszerű elhasználódásig a Megbízó tulajdonában maradnak.
10.2. A Megbízó megengedi az Ügynöknek, hogy tevékenysége gyakorlásához, különösen reklámtevékenységhez, a Megbízó cégnevét és egyéb üzleti jelzőit felhasználja, amennyiben ennek során ügynöki jogállására világosan utal.
11. Szerződés ideje alatti versenytilalom
11.1. Az Ügynök köteles a szerződés ideje alatt a Megbízóval szemben mindennemű versenytől tartózkodni. Az Ügynök kijelenti és vállalja, hogy olyan vállalkozásokat, amelyek a Megbízó vállalatával konkuráló termékeket gyártanak, vagy forgalmaznak, a kijelölt területen vagy azon kívül sem kereskedelmi ügynökként, sem egyéb jogviszony keretében képviselni nem fog. Az e bekezdésben foglalt versenytilalom alól a Megbízó által adható kivétel csak írásban érvényes mellékköltségei (csomagolás, posta- és fuvarköltség vám,összeszerelésért járó ellenszolgáltatás), melyeket a Megbízó az ügyfélnek külön kimutatva leszámláz.
11.2. Az Ügynök kijelenti, hogy e szerződés hatálybalépésekor csak az e szerződés mellékletében felsorolt vállalkozások részére végez forgalomközvetítői tevékenységet. A szerződés hatálybalépése után az Ügynök haladéktalanul köteles a Megbízót értesíteni, ha más Megbízó részére forgalomközvetítői tevékenység megkezdését tervezi. Az értesítésnek tartalmaznia kell a másik megbízó nevét, címét, valamint a kijelölésre szánt árukat, földrajzi területet és ügyfélkört
12. Szerződés utáni versenykorlátozás
12.1. Jelen szerződés megszűnése után az e szerződésben meghatározott versenytilalom a megszűnéstől számított két évig még érvényben marad azzal a különbséggel, hogy az az Ügynöknek kijelölt földrajzi területre és vevőkörre, valamint azokra a termékekre korlátozódik, melyeket az Ügynök a szerződés megszűnése időpontjában értékesített.
12.2. A szerződés utáni versenykorlátozás időtartamára az Ügynök a Megbízótól havi díjazást kap. Ennek összege a szerződés megszűnését megelőző két évben kapott havi átlagjutalék ¼%-a, melyet a Megbízó a hónap lejártával tartozik megfizetni. A szerződés utáni versenykorlátozásért kapott díjazás a kiegyenlítéshez való jogot nem érinti.
13. A szerződés felmondása
13.1. Jelen szerződést a felek határozatlan időre kötik. A szerződést a naptári hónap végére bármelyik fél felmondhatja. A felmondási idő:
a) a szerződés első évében 1 hónap;
b) a szerződés második évében 2 hónap;
c) a szerződés 3-5 évében 3 hónap;
d) a szerződés hatodik évétől kezdve 6 hónap
13.2. A szerződést bármelyik fél felmondási idő betartása nélkül felmondhatja, ha a másik fél e szerzősében vállalt, vagy a 2000. évi XCVII. törvényben lefektetett kötelezettségeit súlyosan megszegi. Ilyen súlyos kötelezettségszegés különösen, ha:
a) az Ügynök üzletszerzésre irányuló törekvési kötelezettségének huzamosabb ideig nem tesz eleget,
b) a Megbízó jutalékfizetési kötelezettségének sorozatosan nem, vagy csak figyelmeztetés után tesz eleget;
c) az Ügynök az e szerződés 13. § (1)-(2) bekezdéseiben foglalt versenytilalom ellen vét.
14. Bírósági illetékesség – Az ebből a szerződésből eredő összes jogvitára – a pertárgy értékének függvényében – kizárólag a Megbízó székhelyén hatáskörrel bíró elsőfokú, illetve másodfokú bíróság az illetékes.
Mindkét fél megkapta a másik fél által aláírt szerződés egy példányát.
Budapest, 0000. ………………
………………………… …………………………..
Megbízó Ügynök
