Az üzleti titok mindig egy gazdasági tevékenységhez kapcsolható információt véd, míg a GDPR a természetes személyek jogaival foglalkozik. Milyen jogai vannak egy természetes személynek, és milyenek az üzleti titok jogosultjának?

A GDPR jogosultja

Minden személyes adat védett információ, mert természetes személyre vonatkozik.

Bármilyen információ, amely azonosított vagy azonosítható természetes személyre vonatkozik, személyes adatnak minősül. Azonosíthatóság azt jelenti, hogy az adott személy közvetlen vagy közvetett módon, különösen egy azonosító (név, szám, helymeghatározó adat, online azonosít, vagy akár genetikai, gazdasági azonosságra vonatkozó tényező) alapján azonosítható. Ez alapján a név, lakcím, telefonszám is személyes adat, vagy a ruhaméret és az egészségi állapot is.

Személyes adatok kezelése

Ahhoz, hogy személyes adatot kezeljen bárki, szükséges a GDPR 6. cikkben szereplő valamely jogalap. A személyes adatokat tekintve a titokvédelem fő szabály. Ha nem áll fenn a 6. cikkben felsorolt valamely jogalap, akkor az adatkezelés jogellenes.

Különbség az üzleti titok és a személyes adat között

Az üzleti titkot az különbözteti meg a személyes adattól, hogy annak központjában egy gazdasági tevékenységhez kapcsolható információ áll. Itt az információ kerül védelemre és nem az egyén.

Milyen információ szorul védelemre?

Védelemre szoruló üzleti titokhoz soroljuk a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó, vagyoni értékkel bíró tényt, tájékoztatást, adatot vagy az ezekből összeállított adathalmazt. Az azonosításra alkalmas módon rögzített, műszaki-gazdasági-szervezési ismeret, tapasztalat, vagyis a know-how is védelmet igénylő információ.

Az üzletit titok védelme a jogosultat illeti. A jogosult a titok felett jogszerű ellenőrzést gyakorló jogi személy, akinek az érdekeit az üzleti titokhoz kapcsolódó jog megsértése sértené.

A dolgozó és az üzleti titok

A munka trv.könyve szerint a dolgozónak is védenie kell az üzleti titkot, a munkája során tudomására jutott üzleti titkot meg kell őriznie. Nem oszthat meg mással olyan adatot, amelynek közlése a munkáltatóra vagy más személyre hátrányos következménnyel járhat. Ez a kötelezettség a munkaviszony lezárása után is fennáll.

Jogok az üzleti titokhoz és a személyes adathoz kapcsolódóan

A GDPR jogosultja a magánszemély. Az üzleti titok jogosultja a titok felett rendelkezési joggal bíró személy.

A GDPR törvény meghatározza a magánszemély jogait, mely szerint a magánszemély

  • kérhet a személyes adatainak kezeléséről tájékoztatást,
  • kérheti a személyes adatok helyesbítését,
  • azok törlését.
  • Rendelkezhet az adathordozhatóság jogával,
  • de akár tiltakozhat is az adatkezeléssel szemben.

Az üzleti titok jogosultja az üzleti titok megsértése esetén követelheti

  • a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását,
  • a jogsértés abbahagyását,
  • a jogsértő eltiltását újabb jogsértésektől.

Követelhet speciális dolgokat is, például a jogsértés előtti állapot helyreállítását, vagy a jogsértéssel elért gazdagodás megtérítését.