A munkabér megállapításához egyúttal szükség van olyan technikákra, bérszerkezetre, amelyek képesek közvetíteni az elvégzett munka értékét.
– A munka mérése a gyakorlatban a munkában töltött idővel, az elért teljesítménnyel vagy a kettő együttes alkalmazásával valósítható meg. A számbavételt a bérrendszerek szolgálják, így az időbérrendszer, a teljesítmény-bérrendszer vagy a kettő összekapcsolásán alapuló kombinált bérrendszer.
– A bérszerkezet továbbá akkor tudja a végzett munkát jól közvetíteni és az érte járó munkabért kifejezni, ha kellően tagolt. Vagyis akkor, ha lehetőséget nyújt a munkavégzés körülményeiben megjelenő sajátosságok kifejezésére is (pl., hogy a munkát az általánostól eltérő körülmények közt végzik), vagy adott esetben jól szolgálja az ösztönzés céljait (pl. a tartósan jó színvonalú tevékenységet, netán a munkaköri feladatokon is túlmenő célkitűzések teljesítését, stb.). Ebből a szempontból a bérszerkezet az egyes munkaterületeken eltérő megoldások alkalmazását, elkülönülő bérelemek (alapbér, pótlék, stb.) megjelenését (a munkabér összetevői) teheti szükségessé.