A bérpótlékok között vannak olyanok, amelyek egymás mellett nem adhatók, annak ellenére, hogy a dolgozó egyszerre akár többféle különleges körülmény mellett dolgozik.

A bérpótlékok extra díjazásai az általános munkafeltételektől eltérő és az alapbérnél figyelembe nem vett körülmények fennállása mellett végzett munkának. Az, hogy milyen tipikustól eltérő munkafeltételeknél fizethető, törvény határozza meg.

A leggyakoribb bérpótlékok: műszakpótlék és éjszakai pótlék

A Munka Törvénykönyve meghatározza, mikor kaphat műszakpótlékot a dolgozó. Éjszakai munkavégzésnél (22 és 06 óra között) akkor jár a 15% pótlék, ha a munkavégzés hossza több mint egy óra. Ahhoz, hogy műszakpótlékot lehessen fizetni, feltétel, hogy a beosztás szerinti munkaidő kezdeti időpontja változó legyen. Ilyen esetben 18 és 06 óra között 30% pótlék fizetendő.

Amennyiben a műszakpótlékra jogosult a dolgozó, akkor azt ki kell fizetni a részére, viszont ebben az esetben éjszakai pótlékot nem kaphat. A bérpótlékok közül tehát az éjszakai és a műszakpótlék nem adható egyszerre.

Vasárnap vagy munkaszüneti napon végzett munka

Amennyiben a munkaszüneti nap vasárnapra esik, akkor munkaszüneti napra vonatkozó beosztási szabályokat kell alkalmazni. Ugyanez áll fenn húsvétvasárnap és pünkösdvasárnap is. Ha ezen a napon dolgozik a munkavállaló, akkor 100%-os bérpótlékot kap, nem pedig 50%-os vasárnapi pótlékot. Egyszerre azonban nem adhatóak az említett bérpótlékok.

Az ügyelet és a készenlét

Az ügyelet magasabb pótlékkal fizetendő, 40% jár a dolgozó részére, míg készenlétnél csak 20%. Ugyanakkor ezekben az esetekben az alapbér nem jár a dolgozónak. Amennyiben mégis munkavégzés történik akár az ügyelet, akár a készenlét ideje alatt, akkor rendkívüli, munkaidőbeosztástól eltérő munkaidőt kell számfejteni. Itt az alapbér mellett a rendkívüli munkaidő bérpótléka, és egyéb bérpótlékok is járnak a dolgozónak, amennyiben fennállnak a jogosultsági feltételek. A munkavégzés ideje alatt viszont nem jár a készenlét és ügyeleti bérpótlékok, mert azok csak a munkaidőn kívüli időben történő rendelkezésre állást kompenzálják.

A bérpótlékok pótlékolása

A bérpótlékok nem lehetnek újabb pótlékszámítás alapjai, azaz nem pótlékolhatók tovább. Ha egy-egy időszakra van több olyan pótlék, amely megilleti a dolgozót, akkor azokat külön- külön kell felszámolni az alapbérre.

A munkaközi szünet időtartama sem lehet bérpótlék alapja.

Pótlékátalány

A munkaadó megállapodhat a munkavállalóval abban, hogy beépíti a bérpótlékokat az alapbérbe, vagy havi átalánydíjat ad. A havi átalány esetében le kell írni a megállapodásban, hogy mely bérpótlékok kiváltását szolgálja. A törvény mindössze annyit korlátoz, hogy a dolgozó nem kerülhet aránytalanul és lényegesen hátrányosabb helyzetbe, mintha tételes pótlék elszámolást kapna.