A Tbj. trv. nem nevesíti külön, de a felhasználási szerződés egy a munkavégzésre irányuló jogviszonyok közül. Az ilyen tevékenységet folytató személy biztosítási kötelezettségét a Tbj. trv. alapján kell elbírálni.
A felhasználás a szerzői jogban egy mű hasznosítását jelenti.
Járulékalap megállapítása felhasználási szerződés esetén
Amennyiben egy szerzői jogi védelem alatt álló mű hasznosítására irányuló felhasználási, hasznosítási, használati szerződés alapján a mű szerzője, vagy előadója személyes közreműködésre kötelezett, a tevékenységét a megbízásra vonatkozó szabályok szerint kell elbírálni. A járulékalap megállapításakor a felhasználási szerződés szerinti személyes közreműködés díjazását kell alapul venni.
Mi az, ami nem minősül járulékalapot képező jövedelemnek?
A Tbj. trv. –ben külön rendelkezés találunk arról, hogy mi nem minősül járulékalapot képező jövedelemnek:
1. a szerzői jogi védelem alatt álló mű felhasználására fizetett díj,
2. a szabadalom és kiegészítő oltalmi tanúsítvány tárgyát képező találmány, a növényfajta-oltalom alatt álló növényfajta, a használati- és formatervezési mintaoltalom alatt álló minta és az azonosításra alkalmas módon rögzített vagyoni értéket képviselő műszaki agy szervezési ismeret, tapasztalat mint védett ismeret
hasznosítására irányuló felhasználási vagy hasznosítási szerződés alapján a felhasználás vagy hasznosítás jogának ellenértékeként fizetett díj
3. a találmányi díj
4. az alkalmazotti találmány hasznosítására való jog ellenében járó díj,
5. a szolgálati és alkalmazott növényfajta, és a szolgálati és alkalmazotti használati- és formatervezési minta tekintetében a nemesítőt, feltalálót, vagy a szerzőt megillető díj.
A felhasználási szerződés mögött mindig valamilyen munka áll
Egy felhasználási szerződésnél mindig valamilyen szerzői jogi védelem alá tartozó tevékenységről, munkáról van szó. Ha a szerző, előadó a jogok felhasználásának az ellenértéke felett még a munkájáért is kap jövedelmet, akkor a biztosítási kötelezettséget ezen jövedelem alapján a megbízásra vonatkozó szabályok szerint kell elbírálni. Azt kell megvizsgálni, hogy az ebből a munkából származó, járulékalapot képező jövedelem eléri –e a minimálbér 30%-át, vagy naptári napokra számítva ennek 1/30-ad részért.
Amennyiben nincs munkavégzésre megállapított jövedelem, akkor nincs biztosítási kötelezettség. Ez esetben tehát nem kap díjazást az érintett a munkavégzésére. Ez is teljesen szabályos, hisz a díjazás mértéke a felek döntésétől függ.
A biztosítási kötelezettség és a jogviszony tartama
Nemcsak a jövedelem meghatározása fontos a biztosítási kötelezettség elbírálásához, hanem tisztázni kell a jogviszony tartamát is. Itt szintén a megbízásnál is érvényes szabályok alapján kell eljárni, de a művész biztosítási kötelezettségének elbírálásánál figyelembe vehető időtartam
- a felhasználási szerződés megkötésétől, (írásbeli szerződés hiányában az előadásra történő felkérés elfogadásától)
- az előadás tartása napjáig
áll fenn, de előadásonként maximum 7 napot szabad figyelembe venni. Egyéb esetben a jogviszony tartama a felkéréstől a mű elfogadásáig vagy kifizetéséig áll fenn.