Család és munka az új Munka Törvénykönyve szabályaiban

Sokan már a szülés előtt félnek attól, hogyan találnak majd munkát a gyermekkel otthon töltött idő után, amennyiben nem kívánják továbbfoglalkoztatni őket az előző munkahelyen. Érdemes tisztában lenni jogaikkal a gyermeket nevelő munkavállalóknak, amelyeket megismerve könnyebben hozhatnak döntést a munkába visszatérésről. Az új Munka Törvénykönyve kisgyermekes munkavállalókra vonatkozó fontosabb elemeit foglaljuk össze a bejegyzésben.

Európai kitekintés

A magyar nők átlagosan 6,5 órával dolgoznak többet, mint más európai ország nőpolgárai. A részmunkaidős munkavállalás a nők körében hazánkban 5-6 %-ra tehető, Európa más országaiban magasabb 30%-nál. 3 évesnél fiatalabb gyermek mellett a nők mindössze 11%-a dolgozik hazánkban.  Az adatokból is látszik, hogy Magyarországon nehéz versenyképesen visszatérni a munkaerőpiacra gyermekszülés után, a gyermekkel otthon töltött évek rontják a munkavállalási esélyeket.

Kisgyermekes anyák munkavállalása

A kisgyermekes szülő felmondási korlátozás alatt áll: a munkaadó ugyan felmondhat, de vannak követelmények, amelyeknek ilyenkor eleget kell tennie. A gyermek 3 éves koráig jár ez a védettség, természetesen akkor, ha fizetés nélküli szabadságra – a gyermek gondozása érdekében – nem megy a szülő. A védelem az anyára, illetve a gyermeket egyedül nevelő apára vonatkozik.  Mit takar pontosan a korlátozás? Az ilyen esetekben csak az indokláshoz kötött azonnali hatályú felmondás lehet a munkaviszony megszüntetésének alapja a munkaadó részéről. Ha a dolgozó képességével vagy a munkáltató működésével hozható összefüggésbe a felmondás, akkor meg kell vizsgálni, hogy a dolgozó képességeinek, végzettségének, gyakorlatának megfelelő másik munkakör van-e a munkahelyen, betöltetlenül. Ezt mindenképp fel kell előbb ajánlani, és ha ezt elfogadja a dolgozó, akkor módosítják a munkaszerződést, ha nem fogadja el, akkor közlik a felmondást. Tehát ha nincs hely a munkahelyen, akkor állásfelajánlási kötelezettség után megfelelő indoklással mégis felmondhat a munkáltató.

Rendkívüli munkára, éjszakai munkavégzésre nem kötelezhető az anya, vagy a gyermeket egyedül nevelő apa.

Fizetés nélküli szabadság

A gyermekgondozási fizetés nélküli szabadság igénybe vehető a gyermek három éves koráig. Ezt mindkét szülő igénybe veheti, majd letelte után visszatérhet az eredeti munkaszerződése szerint munkáltatójához. Ezen szabadság alatt nem élhet felmondással a munkáltató. Ha nem akar három évig szabadságon lenni a szülő, akkor be kell, hogy jelentse visszatérési szándékát 30 nappal a visszatérés szándékolt kezdete előtt.  A fizetés nélküli szabadság alatt nem a munkáltatótól kap díjazást a szülő, hanem a társadalombiztosítás fizet gyermekgondozási díjat, azonban egy gyermek után csak az egyik szülő kaphatja meg ezt az összeget. Az összeg az átlagkereset 70%-a, de maximum a minimálbér kétszeresének 70%-a lehet.

Ha visszatér a szülő a munkába, és még a szoptatási időszak alatt, akkor az anya élhet munkaidő-kedvezménnyel. Naponta két alkalommal 1-1 órát kaphat a gyermek 6 hónapos koráig, majd napi 1 órát a gyermek kilenc hónapos koráig munkaidő-kedvezményként. Ezen órákra távolléti díjat kell fizetnie a munkáltatónak.

Az apák 5 nap pótszabadságot kapnak a szülés utáni két hónapban. Ha a gyermeket kell ápolni, akkor a szülő fizetés nélküli szabadságot vehet ki, amely alatt felmondási tilalom alatt áll. Ezt a gyermekgondozási segély folyósításának tartama alatt vehetik igénybe.

Ha a szülő visszatérne a munkába, mielőtt gyermeke 3 éves lenne, de nem vállalja a teljes munkaidős foglalkoztatást, akkor kérhet az eredeti munkaideje felének megfelelő részmunkaidős foglalkoztatást. Az apa és az anya is kérhet ilyet, nem előfeltétele, hogy a gyermekgondozási díjról térjen vissza a szülő. A juttatások is feleződnek ebben az esetben.