Általános szabály alapján a fizetés nélküli szabadság ideje alatt a magánszemélynek egészségügyi szolgáltatási járulék fizetési kötelezettsége keletkezik. Ahhoz, hogy jogosult legyen egészségügyi szolgáltatásra, fizetnie kell a 2020-as évre érvényes havi 7.710,- Ft-os (257,- Ft/nap) összeget. A járulékfizetést eddig is átvállalhatta más személy vagy szerv a dolgozótól, azonban most kötelező átvállalniuk azoknak a munkáltatóknak, akiknél a dolgozók a vészhelyzet miatt veszik igénybe a fizetés nélküli szabadságot.

Vészhelyzet alatti egészségügyi szolgáltatási járulék fizetés

A 14/2020 kormányrendelet írja le, hogy a vészhelyzet ideje alatt akkor is jogosult egészségügyi szolgáltatásra a munkavállaló, ha fizetés nélküli szabadságon van. A szabályt csak a vészhelyzet miatt igénybe vett fizetés nélküli szabadságoknál lehet alkalmazni. A dolgozók után a munkáltató május 1-től egészségügyi szolgáltatási járulék kötelezettséget állapít meg, és fizet be. A NAV engedélyezheti, hogy a járulékot a munkáltató a vészhelyzet megszűnését követő 60. napig fizethesse meg. Az engedélyért a munkáltatónak kell a NAV-hoz fordulnia.

Mikor érvényesíthető a járulék átvállalása?

Az átmeneti szabály csak akkor alkalmazható, ha a vírus okozta vészhelyzet miatt van a dolgozó fizetés nélküli szabadságon. A munkaadó részéről minden esetben fontos a körültekintő eljárás és mérlegelés. Belefér az új szabály hatálya alá, ha például az iskolás, óvodás gyermek felügyeletét nem tudja máshogyan megoldani a vészhelyzetben a szülő, és ezért marad otthon, de nem fér bele, ha a fertőzéstől való félelem az oka annak, hogy a munkavállaló kéri a fizetés nélküli szabadságot.

Hasznos információ lehet a munkavállalók részére, hogy amennyiben olyan alapbetegségük van, amely miatt veszélyeztetettnek minősülnek, akkor kérhetik keresőképtelen állományba kerülésüket.

Nyugdíjas munkavállalók

Azok a dolgozók, akik nyugdíjasok, vagy van párhuzamos fennálló biztosításuk, esetleg rokkantsági ellátást kapnak, jogosultak az egészségügyi szolgáltatásra. Az ő esetükben nem kell megfizetnie a munkáltatónak a járulékot, hisz a kedvezmény nélkül sem keletkezett már egészségügyi szolgáltatási járulék fizetési kötelezettségük.

Járulékfizetés május 1.-től

A rendelet a dolgozók utáni járulékfizetési kötelezettséget május 1-től írja elő. A dolgozó azonban már a megelőző időszakra is jogosulttá válik az egészségügyi szolgáltatásra. A vészhelyzet elrendelésétől, azaz március 11-től megilleti a kedvezmény azokat, akik bejelentkeztek az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére.  Akik megfizették ezen időpont után a járulékot, azoknak a NAV visszatéríti. A visszatérítést kérelmezni kell.

A biztosítás szünetel az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése ellenére is

Annak ellenére, hogy egészségügyi szolgáltatás jár, a biztosítás szünetel. Ez alól kivétel, ha a magánszemély csedben, gyedben, gyesben, örökbefogadói díjban részesül, vagy ha 12 évesnél fiatalabb gyermek ápolása címén vesz igénybe fizetés nélküli szabadságot. A foglalkoztatónak bejelentési kötelezettsége van, a T1041-es nyomtatványon be kell jelentenie a vészhelyzet miatti fizetés nélküli szabadságot, és a biztosítás szünetelését.

Amennyiben a dolgozó nem teljes hónapig, csak heti 1-2 napon van fizetés nélküli szabadságon, akkor a megfizetett járulék összegét arányosítani kell.

Egyéb megoldás

Amennyiben csak heti néhány napra alkalmaznák a felek a fizetés nélküli szabadságot, akkor a részmunkaidő egyszerűbb megoldás lehet. Így ugyanis a biztosítási jogviszony fennmarad, nem kell bejelenteni a biztosítás szünetelését és nem kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni.

A koronavírus helyzet miatt egyéb intézkedésről, a munkáltatók járulékainak csökkentéséről itt olvashat.