Az ekho és a kata adózás választásakor azt tapasztaljuk, hogy nem csak a Tbj. trv-ben szabályokat kell alkalmazni a biztosítási jogviszonyra, hanem az ekho és a kisadózó trv. speciális rendelkezései is bekerülnek a képbe.

Az ekho megfizetése lesz a szolgáltatások jogalapja

Az ekho adózás esetében az ezt választó magánszemély jogosult

  • egészségügyi szolgáltatásra,
  • baleseti egészségügyi szolgáltatásra,
  • baleseti járadékra
  • és nyugdíjpénztári ellátásra.

A jogosultságokat az ekhoról szóló 2005. évi CXX. trv. mondja ki, és az ekho megfizetése révén teszi elérhetővé a pénzbeli és természetbeni szolgáltatásokat.

A megfogalmazásból látható, hogy a biztosítás fennállása alapértelmezettként nem alapozza meg az ellátás jogosultságát , ezt a 15%-os ekho megfizetése teszi lehetővé. A 15%-os ekho tartalmazza az 1,6%-os egészségbiztosítási és a 3,9%-os nyugdíjbiztosítási járulék részt.

Tbj. trv. rendelkezései ekhos adózónál

Az ekhot választó magánszemélynél is kell alkalmazni a Tbj. trv. rendelkezéseit az ekho trv. mellett. A Tbj. szerinti előírások alkalmazandók az ekhos magánszemély biztosítási jogviszonyához kapcsolódó nyilvántartási, adatszolgáltatási, járulékfizetési kötelezettségre. Az ekhos magánszemély bejelentésekor és a jogviszony tartamának megállapításakor a Tbj. szabályai irányadóak.

Különleges esetek az ekho szerint adózó jövedelmeknél

Ha nyugdíjas munkavállaló választja az ekhot, akkor nem kell bejelenteni, azonban ha munkaviszonyban álló személy választja, akkor be kell jelenteni biztosítottként. A 11,1 %- os ekho megfizetésével a nyugdíjas munkavállaló is részesülhet baleseti egészségügyi szolgáltatásban.

Speciális esetként említendő még a felhasználási szerződés alapján fizetett díjazás, ami alapvetően nem járulékalap. Azonban, ha ekhos jövedelemként adózza a magánszemély, akkor a 3,9%-os nyugdíjbiztosítási járulék megfizetése miatt már nyugdíjjárulék-köteles jövedelem lesz. A szerzők ekho választásáról itt írtunk korábban.

Kisadózás

A főállású kisadózó biztosítottnak számít a Tbj. trv. alapján. Biztosítási kötelezettségére, tb-ellátásaira azonban a kisadózókról szóló 2012. évi CXLVII. trv-t kell alkalmazni.

A főállású kisadózót nem kell bejelenteni biztosítottként és a biztosítása szüneteltetésére is egyedi szabályok vonatkoznak.

Kisadózó vállalkozó biztosításának szüneteltetése

Az egyéni vállalkozó biztosítása a tevékenység szüneteltetése alatt szünetel. Főállású kisadózónál abban a hónapban szünetel a biztosítás, amikor nem kell megfizetni az adót a tevékenység szüneteltetésére tekintettel, kivéve, ha az adott hónapban a kisadózóként folytatott tevékenységébe tartozó tevékenységet végez, és emiatt megfizeti a tételes adót.

Példával: ha a kisadózó április 20-tól szünetelteti a tevékenységét, akkor májustól nem kell adót fizetnie, és májustól szünetel a biztosítása. Amennyiben nem kisadózó lenne a  vállalkozó, akkor már április 20-tól szünetelne a biztosítása, és április 20-tól egészségügyi szolgáltatási járulékot kellene fizetnie. Kisadózóként csak májustól kell fizetnie a járulékot.