Ekho választása szerzők számára

Főoldal / Blog / Hírek / Ekho választása szerzők számára

A magánszemély szerzők, legyen szó könyvről, tanulmányról, sok esetben magánszemélyként, ekho adózás választásával egyeznek meg egy kiadóval, hogy közzétegyék művüket.

Kétfajta adózási mód

Egy magánszemély kétfajta adózást választhat, ha szerzői művet szeretne megjelentetni:

  • választhatja az általános szabályok szerinti adózást, járulékfizetést,
  • vagy az egyszerűsített közteherviselést, az ekho szerinti adózást.

Adózás az általános szabályok szerint

Ha egy magánszemély az általános szabályok szerint fizet adót és járulékot, akkor a felhasználási szerződés alapján kapott bevétele önálló tevékenységből származó bevétel lesz. Ha egy kiadóval szerződött a magánszemély, akkor az összeg kifizetésekor a jövedelmet a magánszemély adóelőleg-nyilatkozatának megfelelően állapítja meg a kiadó, azaz

  • vagy tételes költségelszámolással
  • vagy 10% költséghányad választásával

vonja le az adóelőleget, illetve fizeti meg a szociális hozzájárulási adót.

Tb-járulék a személyes munkavégzés díjrész után

Fontos megemlíteni, hogy a szerzői jogvédelem alatt álló mű hasznosításához aláírt felhasználási szerződés alapján a vagyoni jog felhasználására kifizetett díjrész (illetve az abból származó jövedelem) nem jelent járulékalapot, csak a személyes munkavégzés díjrészre kell tb-járulékot fizetni. Személyes munkavégzés pl. a szövegírás, a korrektúra, a szerkesztés.

Biztosítási jogviszony

A tb-járulék kötelezettség levonásához azt is figyelembe kell venni, hogy csak akkor lesz biztosított a szerző magánszemély, ha a személyes munkavégzés díjrészéből levont szja-előleg-alap több, mint a tárgyhó első napján érvényes kötelező legkisebb alapbér 30%-a. Járulékot pedig csak akkor kell fizetni, ha a magánszemély biztosítottnak minősül.

Ha a díj kifizetése csak a munka befejezését követően esedékes, akkor a biztosítási kötelezettség elbírálásához a személyes munkavégzésre kifizetett díjból az szja-előleg-alapként figyelembe vett összeget azon időszak naptári napjainak számával kell elosztani, amire a díjazás történt.

Példa az általános szabályok szerinti adózásra

Ha 1 millió forintot kap a szerző, ahol a díj 70%-át a szerzői jog átengedésére, 30%-át pedig a személyes munkavégzésre szánnak, és 10% költséghányaddal állapítják meg a jövedelmet, akkor a következők a számok:

  • szja-alap: 900 ezer forint
  • 15% szja a szerző részéről: 135 ezer forint
  • 19,5% szocho a kiadó részéről: 175,5 ezer forint.

Tegyük fel, hogy 400 nap alatt készül el a könyv. Ekkor a személyes munkavégzésre jutó adóelőleg-alap naptári napokra számítva: 30% x 900 ezer/400 = 675 Ft. Ez nem éri el a kötelező alapbér legkisebb havi összege (149 ezer forint az idei évben) 1/30-ad részét, ezért járulékot nem kell fizetnie a magánszemélynek. A szerző magánszemély bevétele 1000ezer-135ezer=865 ezer forint. A kiadó költsége 1000ezer+175,5 ezer forint.

Példa az ekho szerinti adózásra

Ha ekho szerint fizeti a magánszemély a közterhet, akkor az ekho alapja a bruttó szerzői díj lesz (1 millió forint). Ha az ekho választására jogosult a magánszemély, akkor az általa fizetendő ekho 15% lesz, így 850 ezer forint lesz a nettó bevétele, a kiadó pedig 19,5% ekhot fizet, tehát 1195 ezer forintba kerül majd számára a munka.

Ez azt jelenti, hogy az ekho választása sem a kiadó, sem a szerző részére nem éri meg.

Ez alól kivétel, ha a szerző nyugdíjas. Ebben az esetben csak 11,1% ekhot kell fizetnie, tehát 889 ezer forint marad a zsebében.

2019-03-05T22:11:37+00:00hétfő, 2019. március 4. |Categories: Hírek|