A vevő által el nem ismert követelés rendezése nem történik meg a vevő részéről, hivatkozva például arra, hogy nem írt alá írásos szerződést az eladóval. Erre akkor is hivatkozhat a vevő, ha egyébként a szolgáltatást igénybe vette.

El nem ismert követelés

Az el nem ismert követelések egyik leggyakoribb esete, hogy a partner részére kiküldött számlát visszaküldik, és alá nem írt szerződésre hivatkozva megtagadják a teljesítést. A számla kiállításával azonban fizetendő áfája keletkezik a számlát kiállító félnek, ami a nem megtérített vételár miatt felveti a korrekció kérdését.

Követelések fogalma

A számviteli trv. a követelésekre a következő meghatározást adja: azok a különféle szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből jogszerűen eredő, pénzértékben kifizetett fizetési igények, amelyek a vállalkozó által teljesített, a másik fél által elfogadott termékértékesítéshez, szolgáltatás nyújtáshoz, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, tulajdoni részesedést jelentő befektetés értékesítéséhez, kölcsönnyújtáshoz, előlegfizetéshez kapcsolódnak. Ide tartoznak a különféle egyéb követelések, vásárolt követelések, térítés nélkül és egyéb címeken átvett követelések, és a bíróság által jogerősen megítélt követelések is.

Értékesítés nettó árbevétel

A számviteli törvény kimondja, hogy az értékesítés nettó árbevétele lesz

  • a szerződés szerinti teljesítés időszakában az üzleti évben értékesített vásárolt és saját termelésű készletek,
  • valamint a teljesített szolgáltatások

ártámogatással és felárral növelt, engedményekkel csökkentett ellenértéke. Az értékesítés nettó árbevétele az általános forgalmi adót nem tartalmazza.

Az értékesítés nettó árbevételébe tartozik a vevőnek a szerződésben meghatározott feltételek szerinti teljesítés alapján

  • kiállított,
  • elküldött,
  • a vevő által elismert, elfogadott

nyugtában, számlában, egyéb bizonylatban rögzített árbevétel, vagy a pénzeszközben kapott, ellenértékkel egyező árbevétel.

Az el nem ismert követelés elszámolása

A fentiek alapján azt mondhatjuk, hogy csak olyan teljesített szolgáltatást lehet követelésként vagy árbevételként elszámolni, amelyet a vevő elismert. Ha nem ismeri el a vevő, akkor peresíteni kell az összeget. Amennyiben a bíróság megítéli a vevő által el nem ismert követelés jogosságát, akkor azt el kell számolni a jogerőre emelkedés napjával.

A szolgáltató által nyújtott szolgáltatás ellenértéke nem kerülhet be addig az árbevételbe, amíg a vevő azt vitatja. A megoldás azonban nem az, hogy a már kiállított számlákat sztornózza a szolgáltató. Ilyenkor a vitatott tételeket át kell sorolni a nullás számlaosztályba.

Adóelszámolási feladatok

A peresített követelésekhez nem tartalmaz a társasági adó adóalap – korrekciót. Az áfa adó alapja csak a behajthatatlan követelésekhez kapcsolódóan ad lehetőséget az utólagos adóalap csökkentésre.