A munkaügyi perben nyertes munkavállaló kérheti az elmaradt bér megtérítését, ha kérelmére a bíróság a munkaviszonyt helyreállítja. Erre csak azokban az esetekben van lehetőség, amelyeket a Munka Törvénykönyve felsorol. Más esetekben nem lehetséges a munkaviszony helyreállítása.

Mikor állítható helyre a munkaviszony?

Az Mt. alapján helyreállítható a munkaviszony, ha a munkaviszony megszüntetése joggal való visszaélés tilalmába vagy az egyenlő bánásmód követelményébe ütközött. Ha olyan munkavállalónak mondtak fel, akinek csak a közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv egyetértésével lehetett volna felmondani, szintén visszaállítható a munkaviszony. Sor kerülhet még a munkaviszony helyreállítására akkor is, ha a dolgozó munkavállalói képviselő volt, amikor megszüntették a munkaviszonyt, vagy ha a dolgozó a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetését vagy erre irányuló saját jognyilatkozatát sikerrel támadta meg.

Elmaradt bér megtérítése

A munkaviszony megszüntetése és a munkaviszony helyreállítása közti időszakot munkaviszonyban töltött időnek kell minősíteni és az erre az időszakra járó elmaradt munkabért, egyéb járandóságot meg kell téríteni. Meg kell téríteni a munkavállaló részére az ezeket az összegeket meghaladó kárát is.

Az elmaradt bér számítása

Elmaradt munkabérként a távolléti díjat kell alapul venni, és le kell vonni azt az összeget, amit a munkavállaló megkeresett vagy az adott helyzetben elvárhatóan keresett volna. Le kell vonni a munkaviszony megszüntetése idején kifizetett végkielégítést is.

Járulékalap és nyugdíjalap

Az elmaradt bér után meg kell fizetnie a munkáltatónak az szja-t, a tb-járulékot és a szochot is. Ezeket a tényleges kifizetéskor hatályos mértékkel kell számítani. A tb-járuléknál a juttatás visszahelyezendő arra az időszakra, amikorra az alapul szolgáló díjazás járt.

Az elmaradt munkabér csak akkor számít nyugdíj alapjául szolgáló jövedelemnek, ha ténylegesen kifizetésre kerül, és a munkáltató le is vonja a járulékot.

Ha kamatot is kap a munkavállaló, az nem számít járulékalapnak.

Amikor nem áll helyre a munkaviszony

A Munka Törvénykönyvében nem ismertetett esetekben a jogviszony nem áll helyre egy nyertes pernél sem. Ekkor a munkáltató megtéríti a kárt, amit a dolgozónak okozott a munkaviszony jogellenes megszüntetésével, de a kártérítés, amelyet az elmaradt jövedelem miatt fizet, nem lehet több, mint a dolgozó 12 havi távolléti díjának összege.

A munkavállaló követelheti a munkáltatói felmondás esetén irányadó felmondási időre járó távolléti díjjal egyező összeget is, ekkor tételes kártérítést nem kérhet.

Mindkét esetben jogosult a végkielégítés összegére, amennyiben a munkaviszonya jogellenesen nem felmondással szűnt meg, és megszűnésekor nem kapott végkielégítést.

A végkielégítés azonos elbírálás alá esik a munkabérrel, egyéni járulék terheli. A jogviszony megszűnésének évére kell figyelembe venni.

A megítélt kártérítés nem képez járulékalapot, ellátási alapként nem lehet figyelembe venni, de szochot fizet utána a kifizető.

Mi számít szolgálati időnek?

Amennyiben a munkaviszony helyreállítása megtörténik, a jogellenes megszüntetés és a helyreállítás közti időszakot biztosítási jogviszonyban töltött időszaknak kell tekinteni, amikor a munkavállaló társadalombiztosítási ellátások iránti igényét bírálják el.

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló trv. alapján a jogellenes jogviszony megszüntetés és a helyreállítás közti időszak szolgálati idő. A helyreállítás mellőzése esetén a megszüntetés és a jogellenesség jogerős megállapítása közti időszak szintén szolgálati időnek számít. Itt azonban számolni kell azzal, hogy a dolgozónak nem keletkezik járulékalapot képező jövedelme.