Az előleg legfontosabb tulajdonsága, amely megkülönbözteti a részletfizetéstől, hogy a teljesítést megelőzően fizetik, míg a részlet megfizetése a teljesítés után történik.

Előlegről csak akkor beszélhetünk, ha a terméket megvásárló vagy a szolgáltatást igénybe vevő félnek szerződésen vagy jogszabályon alapuló kötelezettsége van az ellenérték vagy annak egy részének megfizetésére a teljesítést megelőzően. A cikkben az áfa következmények szempontjából járjuk körbe az előleg definícióit.

Az előleg fogalma

Az előlegről az Áfa-trv.-ben az „Adófizetési kötelezettség keletkezése, fizetendő adó megállapítása” fejezetben találunk szabályozást, a „Termék értékesítésére és szolgáltatás nyújtására vonatkozó különös szabályok” részben. Eszerint előleg esetén a fizetendő áfát az előleg jóváírásakor, kézhezvételkor kell megállapítani.  A jogszabály szerint az előleg a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás során a teljesítést megelőzően adott pénz vagy készpénzhelyettesítő eszköz, amely az ellenértékbe beszámítható.

Az előlegre úgy kell tekinteni a könyvelés során, mint bruttó összegre, tartalmazza az ellenértékhez arányosan számított áfa-részt is.

Áfa-fizetési kötelezettség, már a teljesítés előtt

Az általános szabályoktól (ezeket az Áfa-trv. 55-56. §-a tartalmazza) eltérően, már a teljesítést megelőzően adófizetési kötelezettsége keletkezik az áfa-alanynak, ha előleget kap. A kézhezvétel napja tehát áfa-fizetési kötelezettséget keletkeztet (az előlegről az 59. § tartalmaz szabályozást.)

Az előleg fizetésének időpontja csak a teljesítésre kötelezett fél által lehet ismert, ezért csak akkor keletkezik adókötelezettség, ha az adó fizetésére a teljesítésre kötelezett fél köteles. Ennek a fordított adózású eseteknél van jelentősége, ugyanis ilyenkor nem a teljesítésre kötelezett fél köteles az adó fizetésére, tehát adókötelezettség nem keletkezik az előleg fizetésekor.

Az ügyfél saját döntése nem jelent előlegfizetést

Kérdés lehet, hogy amennyiben bármilyen, a teljesítés időpontját megelőző vagyoni előny juttatása történik, az mindig előlegnek számít-e. Ha a vevő saját döntése alapján fizet a teljesítés napjánál korábban, akkor az általános szabályok szerint, a teljesítés időpontjában lesz csak adóköteles az ügylet. Ilyen lehet, amikor engedmény fejében fizet hamarabb a vevő (skontó), ebben az esetben nem keletkezik előleg címén adófizetési kötelezettség, mert nem kötelezte a vevőt semmi a hamarabbi fizetésre. Az ügylet jogosultja tehát a teljesítésre kötelezett felet nem „kényszerítheti” az ügylet teljesítése előtti adófizetésre.

Készpénzhelyettesítő fizetési eszköz is lehet előleg

Az előleg csak pénz vagy készpénzhelyettesítő fizetési eszköz lehet. Készpénzhelyettesítő fizetési eszköznek a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben meghatározott készpénz-helyettesítő fizetési eszközöket kell tekinteni. Ide nem tartozó utalványok, egyéb fizetési megbízások, ígérvények pénzhelyettesítő eszköznek számítanak, nem keletkeztetnek áfa-fizetési kötelezettséget.

Külföldi értékesítés

Amennyiben közösségi adómentes termékértékesítésnél történik előleg átvétele, nem kell előlegszámlát kiállítani, de valamilyen bizonylatot készíteni kell a pénzmozgásról. Az előleg miatt nem keletkezik áfa-fizetési kötelezettsége az összeg átvevőjének.

Foglaló az ingatlanértékesítés esetén

Az ingatlan átengedésének napja lesz az ingatlanértékesítés teljesítési időpontja. Előlegnek pedig azok az összegek számítanak, amelyeket ezen dátum előtt szerződés vagy jogszabály alapján fizetnek az eladónak. A foglaló ilyen összeg, tehát az áfa rendszerében a foglaló előlegnek számít. A foglaló átvételekor tehát előleg címén adófizetési kötelezettség keletkezik.