1.1.5. Eva: A legkisebb vállalkozásoknak a lehető legegyszerűbb adózási forma
Ez valóban a legkisebb vállalkozások lehetősége, de egyszerűsége, átláthatósága és tervezhetősége miatt méltán a legnépszerűbb adónem Magyarországon.
A tárgyévet megelőző december 20-ig evaalanyiságot a tárgyévre akkor választhatunk, ha az adóévet (tárgyévet) megelőző és az adóévet (tárgyévet) megelőző második adóévben évente, az éves szintre átszámított összes bevétele a 25 millió forintot nem haladta meg.
Tehát egy decemberben bejegyzett vállalkozás néhány nap alatt teljesítheti az első adóévet. Utána már csak egy évet kell várni, hogy beléphessen az eva szerint adózók táborába. Talán ezért nő meg a december második felében bejegyzett társaságok száma.
Ez a bevételi határ igaz az eva alanyiság időszakára is, tehát évente a 25 millió forintos bevételt nem léphetjük át.
Korábban komoly hátránya volt ezeknek az adózóknak, hogy nem lehetett közösségi adószámuk. Ma már ez nem így van. 2006. január 1-jétől közösségi adószámmal rendelkező adózó is választhatja az evát, illetve, ha valaki már eva adóalany, akkor nem kell kilépnie onnan közösségi adószámának igénylése előtt. Az Art. szerint, ha az egyszerűsített vállalkozói adóalany közösségen belüli beszerzéseinek adó nélküli összesített ellenértéke az adóévben meghaladja a 10 ezer eurót, kötelező közösségi adószámot kérnie. Érvényesítései kapcsán természetesen már az első eurótól kötelező a közösségi azonosító.
Az egyszerűsített vállalkozói adó mértéke a pozitív adóalap 25%-a.
Ezzel az egyetlen adóval ki lehet váltani:
- az általános forgalmi adót,
- a társasági adót, illetve a vállalkozói személyi jövedelemadót,
- az Szja-tv. 70. §-a szerint cégautóadót (2008-ig),
- az osztalék utáni személyi jövedelemadót,
- a vállalkozásból kivont jövedelem utáni szja-t.
Az egyszerűsített vállalkozói adóalanyiság időszaka alatt megszerzett vagyon adózott vagyonnak minősül. Ezért az adózott eredmény terhére, tagi jogviszonyra tekintettel juttatott osztalékot, vállalkozásból kivont vagyont a társas vállalkozás tagjának a jövedelem meghatározásakor nem kell figyelembe vennie. Ez máris újabb két helyen kedvező a magánszemélynek:
- Nem esik a 25, illetve a korábban volt 35%-os szja-fizetési kötelezettség alá az osztalék, így tehát az evával felvett osztalék után nem kell megfizetni a 14% egészségügyi hozzájárulást sem.
- Az, hogy a magánszemélynek az evás bevételéből nem keletkezik az Szja-törvény szerint automatikusan jövedelme, nagyobb lehetőséget ad arra, hogy az egyéb jövedelme (Szja-törvény szerint éves összes jövedelme) után járó – egyébként jövedelemkorláthoz kötött – adókedvezményeket igénybe vegye.
Példaként vegyünk két társaságot, melyekben a tagoknak más kifizetőtől 1 millió Ft-os éves bérjövedelmük van, és emellett a társaság nyereségéből 6 milló Ft osztalékban részesülnek. A két társaság között az az egyetlen „apró” eltérés, hogy az egyik evaalany, a másik pedig a társasági adó hatálya alá tartozik.
A társasági adó szerint adózó társaság tagja éves szja-bevallásában bevall:
- 1 millió Ft bérjövedelmet és a progresszív kulcs szerinti szja-t,
- 6 millió Ft külön adózó jövedelmet, 25% mértékű szja-t
- az osztalék után 14 % ehót
- nem vehet igénybe életbiztosítása után kedvezményt, mert a törvény által meghatározott jövedelemkorlátot túllépi.
Az Evatörvény szerint adózó társaság tagja éves szja-bevallásában bevall:
- 1 millió Ft bérjövedelmet és a progresszív kulcs szerinti szja-t.
- És igénybe veszi az életbiztosítása után járó kedvezményt, mert a jövedelme nem haladja meg a törvényi korlátot.
Példánkból jól látható, hogy az eva nemcsak az előbb felsorolt adónemeket váltja ki, azonkívül más előnyeit is élvezhetjük.
Joggal felmerülhet azonban a kérdés: ha nem kell bevallani, hogyan fogjuk igazolni adózott jövedelmünket az adóhivatal előtt egy vagyonosodási vizsgálat során?
Az adóhivatal az evaalany egyéni vállalkozóknak kérésük esetén olyan jövedelemigazolást állít ki, melyben az eva alapját és a befizetett adó összegét szerepelteti. Ezt tehát nem kell előttük bizonyítani.
Nehezebb a helyzet a társaság esetében, ahol tagonként az adóhivatal nem ismeri a megszerzett jövedelem nagyságát.
Egyes vélemények szerint az a legegyértelműbb bizonyítéka a jövedelemnek, ha az osztalék banki átutaláson keresztül érkezik. Bizonyítja a jövedelem forrását, nagyságát. A kifizetést teljesítő vállalkozás azonban végzetes hibát okozhat, ha banki átutaláson „járandóság, bér, juttatás, nettó díjazás” stb. szerepel! Egy ilyen jogcím esetén az adóhatóság könnyedén vélelmezheti, hogy akkor nem az osztalékkal kapcsolatos jövedelem juttatására került sor, hanem adó- és járulékköteles jövedelem került kifizetésre.
Nem törvénybe ütköző azonban a kiadási pénztárbizonylaton teljesített osztalékkifizetés sem. Egy taggyűlési jegyzőkönyvvel alátámasztott, jóváhagyott osztalék kifizetése véleményem szerint így is hitelt érdemlően bizonyítható.
Mindkét esetben elkerülhetetlen azonban a megfelelő bizonylatolás.