A koronavírus oltásra kötelező előírások hatályukat vesztették, így azok a munkavállalók, akik emiatt kényszerültek fizetés nélküli szabadság kiírására, már újra munkába állhattak. A fizetés nélküli szabadságnak azonban vannak társadalombiztosítási következményei, amelyekkel érdemes tisztában lenni.

A fizetett szabadságnak és a betegszabadságnak a társadalombiztosítási ellátások szempontjából nincs jelentősége. A táppénz esetében hátrányról szintén nem eshet szó a koronavírus kapcsán, hisz az egy évig járó táppénzlehetőségnek valószínűleg csak kis részét használták fel az oltás, vagy a covid fertőzés miatt távolmaradó dolgozók.

A fizetés nélküli szabadságnál már van azonban néhány negatív következmény.

A fizetés nélküli szabadság alatt szünetel a biztosítás

A fizetés nélküli szabadság ideje nem minősül szolgálati időnek, nőknél pedig nem minősül jogosultsági időnek.

A biztosítás folyamatosságát, megszakíthatatlanságát is befolyásolja a kieső időszak. A biztosítási idő folyamatosságának az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai miatt – pl. táppénz – van jelentősége.

Az Ebtrv. alapján a biztosításban töltött idő akkor lehet folyamatos, ha nincs benne 30 napnál hosszabb megszakítás. A 30 napos megszakítás időtartamába nem számít bele a táppénz, a baleseti táppénz, a csed, az örökbefogadói díj, a gyed (kivéve a diplomás gyed), és a gyes ideje.

Táppénz számítása

A pénzbeli ellátásokhoz szükséges naptári napi átlag megállapításánál a 180 nap folyamatos biztosításban töltött időként a Tbj. 6. §–a szerint meghatározott biztosításban töltött napokat lehet figyelembe venni. A biztosítás akkor tekinthető ezen paragrafus alapján folyamatosnak, ha abban nincs 30 napnál hosszabb megszakítás.

A 30 napnál hosszabb ideig tartó fizetés nélküli szabadság megszünteti a biztosítás folyamatosságát. Táppénz csak a folyamatos biztosítási időnek megfelelő időtartamra jár, így a fizetés nélküli szabadságról visszatérő dolgozók csak rövid időre jogosultak táppénzre. A táppénz összege is lényegesen alacsonyabb lesz így, mert az alap és a mérték is kedvezőtlenebb szabályokkal számítódik. Ha nem rendelkezik a munkavállaló 180 nap folyamatos biztosítási idővel, akkor a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér alapján kell megállapítani az alapot. Ha a tényleges vagy szerződés szerinti jövedelem nem éri el a minimálbért, akkor a kisebb összeget kell figyelembe venni. A táppénz 60%-os mértékéhez legalább 730 nap folyamatos biztosítási időre van szükség, így egy 30 napnál hosszabb fizetés nélküli szabadság után csak 50% a táppénz mértéke.

30 napnál rövidebb fizetés nélküli szabadság

A 30 napnál rövidebb fizetés nélküli szabadság esetén a biztosítás folyamatos marad, de nem marad megszakítatlan.

A megszakítás nélküli biztosítás akkor áll fenn, ha szabadnap, heti pihenőnap és munkaszüneti nap kivételével egyetlen nap megszakítás sem volt benne. A pályakezdőknél van ennek komolyabb jelentőség. Esetükben ugyanis biztosításának tartamára tekintet nélkül akkor jár a biztosítottnak táppénz, ha iskolai tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül biztosítottá vált, és megszakítás nélkül biztosított volt a keresőképtelenség bekövetkeztéig.

A veszélyhelyzet alatti speciális szabályokkal itt foglalkoztunk.